Az év ezen szakaszában a boltok polcait elözönlik a csokitojások, -nyulak és -bárányok. Amerre csak nézünk, mindenfelé húsvéti dekorációkat látunk. De mégis miért épp ezek lettek a Húsvét szimbólumai? Miért nem mondjuk kereszt alakú a húsvéti csokoládé?
Tojás
A tojás a megújuló életet és a termékenységet szimbolizálja. Már a húsvét elterjedte előtti időkben is a tavaszi napéjegyenlőség környékén tartott ünnepekhez kötődött. Igaz, akkor még inkább a természet megújulása és az emberi termékenység elősegítése állt középpontban és kevésbé Jézus újjászületése. A húsvéti tojást hagyományos piros színűre először az ortodox egyház tagjai festették, ezzel szimbolizálva Jézus vérét.
Hogy a tojás az ünnep elvilágiasodása után is megtarthatta helyét, az nem kis mértékben a csokoládé tojások népszerűségének köszönhető. Az első csokoládé húsvéti tojásokat Európában a 19. század elején készítették, elsősorban Francia- és Németországban. A legtöbb korai tojás szilárd volt, az első üreges édesség 1873-ban készül a J.S. Fry & Sons cége által, előre elkészített formák segítségével. Az általunk ismert modern csokitojást viszont csak 1875-ben készítette el először John Cadbury. A csokitojás azóta is elengedhetetlen kelléke a Húsvétnak.
Nyúl
A nyúl kapcsolata a Húsvéttal többféleképpen is kialakulhatott. Az első lehetőség a tojáséhoz hasonló: a tavaszi napéjegyenlőség pogány ünnepeihez kapcsolódott és az ünnep megváltoztával is megmaradt a szerepe. A nyulak Ostarának, a tavasz és termékenység istennőjének voltak jelképei, aki a legenda szerint egy madarat nyúllá változtatott egy csoport gyermek előtt. A nyúl ezután színes tojásokat tojt, amiket aztán elrejtett, és a gyerekeknek kellett felkutatni őket.
A nyúl ott is a termékenységet szimbolizálja, ahol nem tisztelték Ostarát, ugyanis szapora természete miatt akár kéthetente képesek elleni. Az állatot tavasz hírnökének is tartották, mert az új évszak kezdetén gyakorta nagyobb csoportosulásaik voltak megfigyelhetők.
A húsvéti nyúl eredetét egy félrehalással is magyarázhatjuk. A 13. század környékén Németország egyes régióiban húsvét alkalmából gyöngytyúkokat és azok tojásait ajándékozták egymásnak. A két állat elnevezése mindössze egy betűvel tér el németül: Hasel, Hase.
Bárány
Harmadik vizsgált szimbólumunk – az előző kettőtől eltérően – a kereszténységben gyökerezik, nem korábbi ünnepek maradéka. A bárány az Ószövetségben az ártatlanságot, tisztaságot jelképezi, ettől ideális áldozati állat lett. Azt gondolták, a bárány halálával átmenetileg megválthatja az emberek bűneit. Már Káin és Ábel történetében is Ábel bárány áldozata tetszőbb az Úrnak, mint Káin gabona felajánlása. Az egyiptomi kivonuláskor az áldozati bárány vére védelmezte az izraeliták elsőszülötteit.
Az Újszövetségben Krisztus a végső áldozati bárányként jelenik meg, végérvényesen megváltva az összes bűnt. A keresztény egyházakban épp ezért nem mutatnak be áldozatokat.
Jézusra a Bibliában többször is bárányként hivatkoznak. Csak a jelenések könyvében 28-szor előfordul. Az úgynevezett Agnus Dei (latinul Isten Báránya) a legkorábbi Krisztus-szimbólum, először Keresztelő Szent János nevezi így Jézust, első találkozásukkor: ”Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”
Források : divany.hu, tattooglobus.hu, Állatszimbólumtár, Biblia