A költészet napjára

A költészet napjának alkalmából fogadjátok szeretettel ezt a néhány verset, melyet szerkesztőségünk tagjai írtak, illetve egy videót, ami emlékeztet minket arra, milyen szép is a magyar nyelv!

 

Ábrahám Flóra:

Aludni…

Ugyan minek?

Annyi idő

Mind kárba megy!

 

Annyi szorgos,

Hasznos óra.

helyette figyelj

A matekra!

 

Á, csak egy hét

Múlva zh,

Később elég

Készülni rá!

 

Na, mi van még?

Mondjuk műgazd,

De hát addig

Van még 2 nap.

 

Mi a sürgős?

Sziltan házi.

Mikorra kell?

Holnap nyolcig…

 

Ugyan kérlek,

Inkább, ha kell,

Majd fölkelek

Befejezni.

 

Csak nem fogok

Elaludni…

 

Csapó Dániel:

Napos tavaszra ébredt Ő

a Gépész koli reggelén.

Bágyatag csipog a Beléptető,

tudva: nem tartunk a felénél.

 

Na majd nyáron megpihen

Ha nem lesz ennyi hallgató…

Majd boldogan a strázsán tesped,

S reméli: a terasz sem lesz hallható

 

Álmából ütemes ritmusra ébred,

Rázza mindenét a döngető rezgés.

“Gép és ész..” zeng ez a térben.

Sose értette… Bezzeg az ELTE-n

 

Másnap reggel, csekély a forgalom

Ezzel szívébe boldogságot töltve.

Míg nem urak jöttek csavarhúzóval,

hogy elnémítsák örökre.

(A régi forgókapuk emlékére)

 

Orbán Péter:

Beköszöntött már a tavasz

Bár fénye még néha ravasz

Csalogatna, hívna térre

“Hagyd a zh-t a fenébe”

 

Gépész deák így szólalá’

“Hagyjál tavasz, menjél tová’ “

De a tavasz nem eresztett

Egy cseles tervbe belekezdett

 

Földre szállt hát cserfes lánya

Minden gépész legszebb álma

Sárga haján kék hajpántja

Beszédjének így szólt lángja:

 

“Ezt a zh-t el kell engedd

Hogy búdat, bajod elfeledjed

Jöjj hát velem, hív a táj ma

Bent görcsölni nem jó pálya”

 

“Két szép szeme nem eresztett

Nem állhattam ezt a tesztet

Le kell dobnom most az igát”

Gépész deák így reagált

 

Ne feledd, a zh nem lesz

Mikor igád végképp megesz

Legyél boldog, mint egy kamasz

Ha beköszönt a ravasz tavasz.

 

 

Leave a Reply