Ki ne szenvedett volna már egy ártatlan kis ivászat másnapi következményei miatt? Kimeríthetetlen társasági téma a másnaposságot megelőző-elmulasztó módszerek tárgyalása, úgyhogy összegyűjtöttem a városi legendákat és megvizsgáltam, melyik mennyire hatékony, mi a valóságalapja, és hogy hosszútávon melyikkel járunk legjobban.
A másnaposság alapjai
Hogy eredményesen tudjunk ellene küzdeni, először is meg kell ismernünk az ellenséget. Meglepő módon viszont orvosi szempontból a másnapossággal majdnem olyan cefetül áll az emberiség, mint a rákkal: a folyamatot többnyire ismerjük, a kezelésre és megelőzésre viszont csak praktikák vannak, amik egyáltalán nem biztos, hogy mindig beválnak. Az egyetlen biztos módszer a British Medical Journal szerint az alkohol fogyasztásának kerülése. Még a mértéktartás sem mindig segít – ismerek olyat, aki pár pohárkától is rettenetesen rosszul lesz másnap. Ezért is van szükség a közszájon forgó módszerek összegyűjtésére és kipróbálására.
A tüneteket talán senkinek sem kell bemutatni: a fejfájást, fényérzékenységet és émelygést mindenki ugyanúgy tapasztalta már, mint például az étvágy és a humorérzék erős csökkenését. Persze mindenkinél más; testtömeg, kor, nem, egészségügyi állapot, alkoholfogyasztási szokások és az edzettség mind-mind befolyásolják az érzékenységünket. Sőt, tulajdonképpen a szesz egy büdös rasszista, ugyanis a mongoloid (kelet-ázsiai) típusú emberek szervezetéből gyakran – a legjobban sújtott vietnámiak esetében 55% – hiányzik az etanolt lebontó alkohol-dehidrogenáz egyik izoenzimje, ezért már kevés alkohol elfogyasztása is ugyanazt hatást váltja ki, ami mellé jellegzetes vörös arcszín párosul (a jelenség neve flushing-szindróma). Ezért szeretném előrebocsátani, hogy a górcső alá vett módszerek lehet, hogy beváltak/nem váltak be nálam, mint teljesen egészséges, 85 kilós, fiatal felnőtt fehér férfinél, aki 6-7 éve iszik – a kedves Olvasónál lehet a dolgok teljesen máshogy fognak működni. Magyarul ez a cikk informatív jellegű, nincs alátámasztva orvosilag, de aki sok hasonlóságot talál magában a fent említett tulajdonságokkal, annak nagy valószínűséggel az eredmények is hasonlóak lesznek.
A Káté hasábjain is megjelent már a macskajaj biológiai magyarázata, de hogy gyorsan felfrissítsem az emlékeket, íme az összefoglalás: az etilalkohol (etanol) diuretikus hatású, vagyis serkenti a kiválasztást és a vízleadást – ezáltal dehidratációt okoz, ami szájszárazsághoz, valamint fejfájáshoz vezet. Az etanol a máj alkohol-dehidrogenáz enzimje hatására acetaldehidre bomlik, amit az acetaldehid-dehidrogenáz enzim ezután ecetsavvá alakít. Az ecetsav 10-30-szorosan mérgezőbb az alkoholnál, a főbb tüneteket ez a vegyület okozza. A vér laktát-szintje is emelkedett, a laktátacidózis pedig maradandóan károsítja az idegrendszert (főleg csökkent vércukorszint esetén). Kialvatlanság, hangos zene hallgatása, nem kielégítő táplálkozás tovább fokozzák a másnaposság szintjét – gyengébb minőségű szesz fogyasztása szintén. Ehhez hozzá kell tenni, hogy egyes kísérletek szerint a tiszta etanol önmagában nem okoz különösebb gondot, hanem a májat terhelő egyéb anyagok – pl. gyümölcscukor – vezetnek végül a szimptómák kialakulásához. Tehát pia és pia között hatalmas különbségek lehetnek, de erről később még ejtek szót.
Akkor tehát csapjunk bele: hogyan orvosoljuk a másnaposságot?
A közszájon forgó módszerek többsége akkor igazán hatékony, ha lefekvés előtt eszközöljük őket. A sort mindjárt egy nyilvánvaló kivétellel kezdem, hiszen a lefekvés előtti ráivás ritkán segít az áldatlan állapot elkerülésében. Viszont ha már jócskán a tünetekkel küzdünk, akkor csodát tud tenni egy-két gyógysör.
Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a májunk olyan, mint egy takarítógép: folyamatosan pucolja ki a szervezetből azt a mocskot, amit beviszünk. Na mármost, amikor este még az elején vagyunk az italozásnak, a máj még bírja a tempót, hiszen frissen és kipihenten éri a megpróbáltatás. Az éjszaka közepén már javában dolgozik, de a bódultság, majd az alvás miatt nem érezzük a hatást; erre csak reggel kerül sor, amikor már teljesen kijózanodtunk, de a máj még javában dolgozik (idült esetekben persze ébredhetünk még mindig részegen). Ha ilyenkor ráiszunk egy keveset, azt a máj nem fogja tudni feldolgozni olyan gyorsan, mint előző este – ezért érvényesül a szesz bódító hatása sokkal gyorsabban és hatékonyabban. Ez amúgy baromira egészségtelen, hiszen tovább gyülemlik lebontatlanul a szervezetben az etanol – nem hiába, hogy a legtöbb ember már a gondolattól is rosszul lesz, hogy másnaposan igyon, mert logikusan gondolkozva csak meghosszabbítaná a szenvedést. De a tapasztalat azt mutatja: használ. Ha csak enyhíti is a tüneteket, mindenképpen közelebb kerülünk az ember-érzetünk visszanyeréséhez. Fontos azonban, hogy ilyenkor SEMMIKÉPPEN ne igyunk töményet, se összevissza, főleg pedig keverve nem, mert nem elég, hogy a súlyosbítjuk a májra nehezedő terheket, hanem az amúgy is gyengélkedő gyomrot is hazavághatjuk vele határozatlan időre. Tehát a tegnapról megmaradt kaparós törkölyt szprájttal bekeverve felejtsük el – egy, vagy maximum két söröcske/fröccsöcske pont elég lesz, az még nem ördögtől való. Ha jól csináltad, kicsit úgy fogod érezni, mintha újra berúgtál volna – ha így visszafekszel aludni, pár óra múltán már egészen jól leszel. Hivatalosan azonban – érthető okokból – mégsem javasolja a házidoktor.
Vérpezsdítés, méregtelenítés
A mérgek kiürülését a szervezetből két dologgal tudjuk felgyorsítani: a vérkeringés gyorsításával és sok folyadék bevitelével. Utóbbival a már említett szájszárazság és dehidratáltság miatt általában nem szokott gond lenni: az ember amúgy is vedeli ilyenkor a vizet, de erről a másnaposságűző étrendről szóló részben még ejtek szót.
A vérkeringés javítása már macerásabb dolog. A szív működésének gyorsítására általában véve a mozgás a legjobb mód, viszont igazán másnaposan kimenni futni pár kört, vagy tornázgatni egyet egyenlő az öngyilkossággal. Nem csak az érzés miatt, hanem mert ilyenkor beindul a vegetatív rendszer szimpatikus (tényleg ez a neve) üzeme, vagyis a belső szervek erei összeszűkülnek, a mozgásszervekéi pedig kitágulnak. Ez nem igazán segíti a májműködést, tehát a nagy ivászatok másnapján lehetőleg ne kezdjünk el új edzéstervet.
Van viszont néhány vérpezsdítő módszer, ami kevésbé indítja be a szimpatikus hatást. Csodát tud tenni például egy forró zuhany, minél erősebb sugarú vízzel. Keményebbek hideg-meleg vizes váltózuhannyal is tolhatják – ígérem, miután háromszor végigskáláztad az zuhanycsap hőmérséklet-tartományát, arra se fogsz emlékezni, mi az a másnaposság. Fontos azonban megemlíteni, hogy jobban jársz, ha még lefekvés előtt túlesel ezen. Nagyon csalogató tud lenni az ágy egy nagy éjszakai kalandozás után, de hidd el, érdemes azt a zuhanyzást megejteni, és bekészíteni pár üveg vizet az ágy mellé – és az egyiket még elalvás előtt meg is inni. Sok szenvedést megspórolhatsz magadnak.
Alternatív lehetőség a keringés élénkítésére az idegrendszer ingerlése, aminek hatására felgyorsul a légzés és a szívverés. Itt még tovább ágazunk: az ingerlés lehet pozitív vagy negatív. Ha a negatívat választjuk, akkor megkérhetünk egy havert vagy egy szemétkedő tesót, hogy vágjon válogatott sértéseket a fejünkhöz, esetleg megnézhetünk pár futballmérkőzést a magyar válogatottól. Felteszem viszont, hogy mindenki pozitív irányba szeretné ingerelni magát. Ebben az esetben a nevetés a legcélszerűbb: vicces videók, 9GAG, BMEME vagy a Káté viccrovata segíthet rajtunk. Vagy akár a szexuális izgalmat is kipróbálhatjuk, és ha a partner is másnapos, akkor két legyet ütünk egy csapásra. Tényleg beválik, de arra figyeljünk oda, hogy ez a verzió folyadékveszteséggel is jár…
Ezekkel a kiválasztást segítő eljárásokkal az a gond, hogy amint végeztünk az adott tevékenységgel, nem sokkal később enyhébben bár, de visszatér a rosszullét. Arról nem is beszélve, hogy súlyos esetekben közelében sem vagyunk annak, hogy kijussunk a zuhanyzóba, rámásszunk a mellettünk fekvőre vagy bármilyen módon kommunikáljunk a külvilággal. Ilyenkor úgy érezzük, csak egy csoda segíthet…
Gyógyszerek, csodabogyók
…lehetőleg egy tablettában érkező csoda. Számos macskajaj-elleni csodaszert kitaláltak már, de először talán kezdjük a klasszikus aszpirinnel.
Az aszpirin és hozzá hasonlók fájdalomcsillapításra valók, tehát főleg hasogató fejfájás esetén érdemes bevetni. Akinek jellemzően nem a feje fáj legjobban, annak semmi értelme gyógyszerekkel tovább mérgeznie magát – hatása az émelygésre nem nagyon lesz, viszont ugyanúgy elcsaphatja a gyomrot, mint a másnapi ész nélküli ráivás. Én egyébként határozottan gyógyszer-ellenes vagyok; nem csak azért, mert mindig rosszabbul leszek tőle, hanem mert a gyógyszereket betegeknek és sérülteknek találták ki, nem arra, hogy a másnaposságunkon próbáljunk segíteni vele. A filmekből ismert sör+aszpirin megoldással pedig végképp ne próbálkozzon senki, mert a felfúvódástól kezdve a májkárosodásig és a bélrákig mindent említ a szakirodalom.
Ami a másnaposság-űző tablettákat illeti, nehéz konkrétumokkal alátámasztani a működésüket. Interneten, patikákban látni, sőt, boltokban is előfordul a tabletta, amit legtöbbször lefekvés előtt ajánlanak bevenni. Általában az alkohol lebontását végző folyamatokat gyorsítja, így előzve meg az áldatlan állapotot – mindezt (állításuk szerint) olyan vegyületekkel, amik alapból is megtalálhatók a szervezetben, tehát nincs nagy kockázat. Mivel a Wikipédia szerint pont hogy a bontási végtermék okozza a fő tüneteket, valószínűleg a csodaszer csak előrébb hozza és/vagy lerövidíti a szenvedéseket. Talán érdemes lehet kipróbálni.
Ami tablettában érkezik és mindenképpen hasznos és ártalmatlan, az a C-vitamin (vagy multivitamin). Az alkohol kivonja a vitaminokat a szervezetből, ezért a gyors pótlásuk sokat segít az egyensúly minél előbbi helyreállításában. Ezt már saját tapasztalat is alátámasztja.
Oxigéndús környezet
Köztudott, hogy a friss levegő rengeteget segít a rossz közérzet enyhítésében. Egy 1999-es amerikai tudományos kísérlet viszont ennél jóval tovább megy: másnaposan vegetáló „betegek” egyik felének a normál, 80% nitrogén 20% oxigén elegyet adták, a másiknak pedig 70-30-ra növelték az oxigén arányát. A felmérés eredménye szerint az oxigéndúsított levegőt szívó emberek 17%-a érezte még mindig rosszul magát, míg a normális arányt kapóknak a 30%-a. Koreai kutatók hasonlóan jó eredményeket állapítottak meg oxigénnel dúsított italok fogyasztása esetén. A jelenség fő oka az, hogy az alkoholt bontó enzimek előállításához a szervezet oxigént használ fel. Nincs más dolgunk tehát, mint oxigén patronokat szerezni, és ezzel inni a szódát vagy a kísérő italt. Búvárok pedig előnyben…
A cikk következő részében a másnaposságűző ételekről és étrendről lesz szó, olvassátok el azt is!