A Gépészmérnöki alapképzésen induló új áramlás- és folyamattechnika specializációról kérdeztük Vad János tanszékvezetőt és Csizmadia Pétert, a szakirány felelősét.
Káté: Az interjút kezdhetnénk egy rövid bemutatkozással az interjú résztvevőitől.
Cs.P.: Csizmadia Péter vagyok, a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék (HDR) adjunktusa és néhány éve a folyamattechnika specializáció felelőse is; Hős Csaba tanár úrtól vettem át ezt a pozíciót, és ezért vagyunk most itt, a ti felkérésetekre, amit ezúton is nagyon köszönünk.
V.J.: Vad János vagyok, Áramlástan (ÁT) előadó és tanszékvezető. Az ÁT és HDR Tanszékek szervezik a folyamattechnika specializációt, az Energetikai Gépek és Rendszerek (EGR), illetve az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika (ÉPGET) Tanszékek bevonásával.
Káté: Az első és talán legfontosabb kérdés: Mivel is foglalkozik, mire fókuszál a specializáció, a hallgatóknak milyen lehetőségeik vannak a specializáció keretében?
Cs.P.: A folyamattechnika specializáción a négy tanszék által oktatott tárgyakból sajátíthatják el a hallgatók a releváns ismereteket. Áramlástant és áramlástechnikát az ARA és a HDR Tanszékek által tartott kurzusokon lehet hallgatni, az EGR Tanszék nyilvánvalóan energetikával kapcsolatos tárgyakat oktat és a harmadik fő pillér pedig a vegyipari, eljárástechnikai vonal az ÉPGET Tanszék gondozásában. Tehát több különböző területről kapnak szaktudást a hallgatók.
V.J.: Mi is a „folyamat”, mi a folyamattechnika, és mi a kapcsolata az áramlástannal? Az anyagok, folyadékok és a hő áramolnak, változnak – ez a folyamat. Ezek mérnöki kézben tartása, befolyásolása a folyamattechnika. A fluidumok és a hő áramlásának leírásában az áramlástannak főszerep jut. A folyamattechnika azoknak nyújt kibontakozási lehetőséget, akik szeretnek ezekkel a folyamatokkal foglalkozni. Sokrétű ez a témakör, hiszen az összes iparág magába foglal áramlási folyamatokat, és az áramlások meghatározzák a környezetünket is: például atmoszférikus áramlások, vízáramlások. Így aki nálunk végez, számos iparágban megtalálhatja a munkahelyét; gyakorlatias, sokoldalú képzésben vehet részt, amely széles látókört nyújt.
Káté: Az év elején egy meglepetésről volt szó, hogy az előadásokon mindig lesznek utalások ipari példákra, és hogy ezeket élőben is lesz lehetősége megtapasztalni azoknak, akik a folyamattechnika specializációra jelentkeznek. Ezt, hogy kell elképzelni, hogy fog megvalósulni?
V.J.: A szemeszter elején még jóváhagyás alatt állt a tervünk, ezért titkolóztam. A megújuló, „áramvonalasított” folyamattechnikának alapvető motívuma, hogy aki szeretne az áramlástannal foglalkozni, annak legyen erre lehetősége – mégpedig az ipar felé nyitó, önálló projektek keretében. Ez a szemlélet fokozottan át fogja hatni a specializáció tárgyait, így például a későbbi önálló feladatot és a szakdolgozatot is. Mindezek stimulálására, az Áramlástan tárgy élményeinek frissen tartására, már a 2024 őszi szemeszterben indítani fogunk egy új, Áramlástani esettanulmányok című tárgyat a folyamattechnikát választott diákoknak – ez az említett meglepetés. Ezen belül a diákokat felkérjük, szerveződjenek kis mérnöki csapatokba, „cégekbe”. Kirándulást szervezünk velük a szolnoki RepTárba, ami egyedi gyakorlóterep, hiszen a repüléstechnika az alkalmazott áramlástan színe-java. Bejárjuk a beltéri kiállítást, majd következhet a kültéri séta a repülőgépek között. Lehetőség nyílik szemügyre venni olyan áramlástani motívumokat, amelyeket a tavaszi Áramlástan előadásokon folyamatosan gyűjtögetünk, R jelöléssel. Testközeli esettanulmányokat végzünk, hiszen közelről is megvizsgálhatjuk a gépeket. Meg lehet simogatni a MiG-eknek a szárnyát, ránézünk a légbeszívó idomra, tehát kézzel fogható módon tapasztaljuk, hogyan valósították meg mindezeket. Minden cég választ magának egy-egy motivációs témát, az őket segítő mentorok támogatásával. A cégek szabadon fotóznak, vázlatokat készítenek, így részleteiben megismerik azt, amit elméleti síkon már előadáson elsajátíthattak: ennyivel is közelebb fognak kerülni a mérnökséghez, benne az áramlástanhoz.
Célom, hogy e tárgy keretein belül a gépészmérnök alapképzésen tanult különféle tématerületek összeérjenek – és ezáltal elsőrangú gépészmérnököket képezzünk, akik uralják az ipari terepet, miközben élvezik a szakmájukat. Egyetlen példát hozok. Képzeljük el, hogy az egyik diák-cégnek arra nyílik vágya, hogy hangsebesség fölötti, szuperszonikus áramlásokkal foglalkozzon. Fogunk látni olyan vadászgépeket, amelyek Mach 2 fölötti sebességre képesek; ehhez szuperszonikus gázsugarat kell megvalósítani – hogyan? Laval-fúvókával. Odasétálunk a MiG hajtóművéhez, megvizsgáljuk a fúvókát saját szemünkkel. A tudásunk elmélyítésére ellenőrző, áramlástechnikai méretező számításokat végzünk. De máris jönnek a további izgalmas kérdések és válaszok, hiszen a gépészetből kiszakítva tisztán áramlástan nincs. Milyen égési folyamat eredménye a gázsugár? Milyen szilárdsági méretezés kell, hogy a MiG-23 óriási – 12,5 tonnányi tömeg súlyának megfelelő – tolóerejét kibírja a szerkezet? Hogyan van a hajtómű csapágyazva ennek a terhelésnek a viselésére? Hogyan gyártják a fúvókát, milyen felületminőség kell ahhoz, hogy kiválóan teljesítsen? Milyen anyagból készítik a fúvókát?
Ezután következik a kapcsolódás az iparhoz. A diák-cég, mentora segítségével, felveszi a kapcsolatot egy ipari vállalattal, akik Laval-fúvókákat forgalmaznak, például porlasztási technológiák támogatására. Üzemlátogatást tervezünk, a vállalat termékeinek és gyártási folyamatainak megismerésére. A RepTár esettanulmányban tanultakat átültetjük a vállalat termékeire: számításokat végzünk a fúvókákra, fejlesztési koncepciótervet teszünk le az asztalra. Kérjük a vállalatot, fogalmazzanak meg nekünk fejlesztési feladatot, folytassuk az együttműködést! A fejlesztést MI alapú chatbot bevonásával végezzük. Az eredmény: az ipar nyelvén tárgyalóképes, modern gépészmérnököket képzünk a megújuló folyamattechnikán.
Káté: És ez a tárgy, amit ötödik félévben felvehetnek a folyamattechnika specializációt választó hallgatók, megegyezik a már előadáson is említett BMEGEÁTOF01 tárggyal?
V.J.: Nem, a BMEGEÁTOF01 egy bármely specializációról szabadon választható önálló projektfeladat azoknak, akik szeretnének áramlástani feladattal foglalkozni. Erre minden szemeszterben frissített palettát kínálunk fel; hasonló, szabadon választható önálló feladat más tanszékeken is elérhető.
Az Áramlástani esettanulmányok tárgy új kóddal fog megjelenni; erről további tájékoztatást küldünk a későbbiekben. A 2024 őszi félévben még szabadon választható tárgy kell, hogy legyen, mert csak így tudjuk integrálni a meglévő képzésbe. De a későbbiekben, a felülvizsgált Gépészmérnök BSc új, áramlás- és folyamattechnika specializációján már kötelező tárgy lesz.
Káté: Magának a specializációnak az áramvonalasítására miért volt szükség? Ki indította ennek az egésznek a folyamatát, ez hallgatói visszajelzésekből érkezett, vagy az oktatóknak volt az ötlete?
Cs.P.: Közös indíttatású volt, a hallgatóktól is kaptunk visszajelzéseket és mi is úgy gondoltuk, hogy szükséges a fejlesztés. Nekünk az az egyik fő feladatunk, hogy minél magasabb színvonalú oktatást biztosítsunk hallgatóink számára. Egyébként az én személyes véleményem is az, hogy egy tantárgy sosincs kész, mindig lehet fejleszteni és időnként át kell gondolni, hogy mit lehet jobban csinálni. Aki úgy érzi, hogy az ő tantárgya tökéletes és tíz év múlva is tökéletes lesz, az szerintem el van tévedve. Illetve, a hallgatói visszajelzések tekintetében, folyamatosan nyomon követjük az OHV-kat, azon belül a pontszámokat és a szöveges véleményeket is; nyilvánvalóan a problémákat az utóbbiak alapján tudjuk jobban beazonosítani. Ezen kívül, már végzett folyamattechnikás hallgatók véleményét is kikértük, akik vagy az MSc képzésen tanulnak vagy már több éve az iparban dolgoznak, és beépítettük az ő visszajelzéseiket is. A megújítás tehát kettős indíttatású, részben hallgatói, részben oktatói volt.
Káté: Ezeken a változtatásokon kívül milyen módosítások vannak még tervbe véve?
Cs.P.: A Gépészmérnök BSc képzés megújításra fog kerülni 2024-ben. A pontos keretszámok véglegesítése épp a napokban történik, de amit mi nagyon szeretnénk és valószínűleg meg is tudunk valósítani az az, hogy elindítunk egy új specializációt. Ennek a tervezett neve Áramlás- és folyamattechnika specializáció lesz. Az a célunk, hogy a három fő szakterületi pillér (áramlástan, energetika és vegyipar) egyensúlya mellett nagyobb hallgatói szabadságot biztosítsunk.
Ehhez egyrészt több új kötelező és választható tantárgyat hozunk létre, másrészt – és ami szerintem az egyik legnagyobb előnye lesz az új specializációnak – kötelezően választható tárgyakkal jobban el lehet mélyíteni az áramlástani és áramlástechnikai tudást, az energetikai ismereteket, vagy a vegyipari, eljárástechnikai irányt is. Ezek közül minden hallgató saját érdeklődési körének megfelelően tehet egy-egy területet hangsúlyossá a személyre szabott tantervében. Egyébként ezt nagyrészt a mostani folyamattechnika specializáción is el lehet érni, de ennél lényegesen több lehetőség lesz az új specializáción, mert több tantárgy áll majd rendelkezésre, akár a kötelezően választhatók, akár a szabadon választhatók közül is. Ha jól tudom, a gépészeti fejlesztő, illetve a géptervező specializációkon hasonló rendszer működik.
Fontos megjegyeznünk még, hogy megnéztünk az áramlástechnikához köthető nyugat-európai példákat; pl. dán, német, osztrák egyetemek oktatási kínálatát, és náluk is hasonló a rendszer a kötelezően választható tárgyakkal, illetve a különféle ágak által nyújtott hallgatói szabadsággal. Terveink szerint hozzájuk hasonló tanulási lehetőséget kapnak majd a hallgatóink az áramlás- és folyamattechnika specializáción.
V.J.: Azok számára, akik 2024 szeptemberében kezdik a folyamattechnika specializációt, túlmenően az új Áramlástani esettanulmányokon, arra is lehetőség nyílik, hogy a hallgatók pl. Önálló feladat, projektek keretében el tudjanak menni akár áramlástechnikai, eljárástechnikai vagy energetikai irányba. Törekszünk arra, hogy lehetőséget adjunk az iparral való megismerkedésre: a diákok – a mi támogatásunkkal – vállalatokkal tárgyalhatnak és valódi szakmai problémák megoldásán dolgozhatnak. Mindez felfogható az egyetem falai közül való kiszabadulásként, életszagú ipari feladatok lehetőségeként. Mindez nyári gyakorlati, ipari szakdolgozat-készítési, szerződéses ipari gyakornoki projekteket is megalapozhat.
Káté: Mikor indul várhatóan az új specializáció?
Cs.P.: A tervünk eredetileg az volt, hogy az új áramlás- és folyamattechnika specializációt már most szeptembertől élesben elindítjuk. Viszont a karnak kötelezettsége öt évente BSc felülvizsgálatot tartania, és emiatt abban maradtunk, hogy ezt a teljes koncepciót a felülvizsgálattal együtt valósítjuk meg. Így terveink szerint a felmenő új képzésben két év múlva, 2026 őszi félévében fog először elindulni.
Káté: Lehetséges, hogy hátrányba kerül ezzel az idei specializációt választó évfolyam azokkal szemben, akik esetleg majd az új rendszerben indulnak? Esetleg olyan téren, hogy amikor a későbbi évfolyamok fognak végezni, lényegesen eltérő tudással fognak rendelkezni, mint akik a mostani rendszerben végeznek?
V.J.: Nincs éles különbség, ugyanis a mi odaadásunk mellett mindez a diákon múlik. A motivált diák „belakja magának” a képzést, és elkötelezetté, profivá válik a szakmájában. Valamit szeretni kell, és benne profinak lenni – legyen az a folyamattechnika, vagy más szakma. Mi hiába tesszük bele a szívünket-lelkünket, ha egy hallgatót mindez nem érdekel, akkor úgysem jön el egy gyárlátogatásra vagy egy repülőgépmúzeumba. Akit viszont érdekel, az eljön és lehetőséget kap, hogy a negyedik félév még friss áramlástani élményeit azonnal tovább vihesse az ötödik félévre, fenntartva a motivációt. Azért is, mert itt máris gyakorlatba ültetve művelhetjük a gépészmérnöki szakmát. Ez komoly és különleges lehetőség.
Káté: Hogyan fognak tudni elhelyezkedni a frissen végzett hallgatók a szakirány elvégzése után?
Cs.P.: Már most is nagyon sokan dolgoznak heti 10-20 órában gyakornokként, főként a hatodik, hetedik féléves hallgatóink. A nyári szakmai gyakorlat után a diákoknak egyenes útjuk lehet a cégekhez; nem jellemző, hogy a hallgatók ne tudnának rögtön elhelyezkedni. Másfelől viszont azok a hallgatók, akik inkább az elmélyültebb kutatómunkát részesítik előnyben, a szakirányunkon számos kutatócsoport közül választhatnak. Munkájukkal részt vehetnek a TDK konferencián és várjuk őket utána (pl. az Áramlástechnika) MSc, valamint a PhD képzésünkre is. Azaz, a specializációnk az ipari és a kutatási irányra is nyitott a hallgatóság előtt.
Káté: Van még esetleg valami, amit fontosnak tartanának megemlíteni a specializációval kapcsolatban azokon kívül, amikről eddig beszéltünk? Egy üzenet esetleg a hallgatóknak?
V.J.: Üzenem diákjaimnak, hogy járjanak nyitott szemmel, és igyekezzenek meglátni az Áramlástanon tanultakat a környezetükben. Figyeljék és szeressék meg ezeket a jelenségeket, és ha arra nyílik kedvük, jöjjenek velünk a jövő félévtől a folyamattechnika specializációra. Lelkesedésből legyenek itt, ne kényszerből. Az ő felelős választásuk, hogy itt tanulnak a Műegyetemen. Érezzük jól magunkat együtt, és foglalkozzunk azzal, ami hasznos, amit szeretünk és érdekel minket.
Cs.P.: Egyetértek és nem is tudnék ennél jobb zárszót mondani. Annyit tennék csak hozzá: mivel a BME GPK-n rengeteg időt és energiát kell a tanulásba fektetni, akkor ezt érdemes olyan területen tenni, amit tényleg szeretünk. Ha ez az áramlástan és áramlástechnika, akkor jó szívvel tudom ajánlani ezt a specializációt.
Amennyiben felkeltette az érdeklődéseteket, a Folyamattechnológia specializáció bemutatására május 7.én 11:15-kor kerül sor a KF51-Audmax előadóban.
