Szelektív hulladékgyűjtés 

A hulladékpiramis alsó két szintjét az anyagában történő újrahasznosítás követi, melynek már kisebb a környezetterhelése. Ehhez a begyűjtött hulladékot szét kell válogatni, amiben lakossági szinten a szelektív hulladékgyűjtéssel tudunk hozzájárulni. Vagyis a keletkezett hulladékunkat szelektáljuk újrahasznosítható és nem újrahasznosítható (illetve újrahasználható) részekre, valamint az újrahasznosítható részt, mint előválogatók a megfelelő gyűjtőedénybe helyezzük. Ezzel is segítjük a kezelő cég munkáját és elvégezzük a nulladik lépést.  

Út a felismerésig 

Azt gondolhatjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés újkeletű dolog, de már a Rákosi-korszakban is sokszor elhangzott a mondat: „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!”, ami a szelektív hulladékgyűjtésre utalt, miszerint az idehaza keletkező hulladékok összegyűjtésével és feldolgozásával próbálták meg ellensúlyozni az ország nyersanyag-szegény voltát.  

Ahogy változtak az idők, úgy változtak a prioritások is. A 90-es évek elején a lerakással kezelt hulladék mennyiségének csökkentésére megjelentek az első gyűjtőszigetek Budapesten, melyek a 2000-es évek elején már az egész fővárost lefedték. Ezután indult el a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer, azt a kényelmet nyújtva a lakosságnak, hogy még a gyűjtőszigetig sem kell elvinnie a hulladékot. A magyarok hozzáállását jól tükrözi, hogy csak 2015-re lett teljes körű a budapesti házhoz menő rendszer, az ország egyes településeire pedig még ezt követően jutott el a szelektív hulladékgyűjtés. Elterjedését lassították a felröppenő hírek, hogy semmi értelme az egésznek, hiszen úgyis egybeöntik a szelektív kukák tartalmát. De erre több ésszerű magyarázat is adódik. A rendszer beüzemelésekor, amikor a lakosság tanulta a használatát, az első hónapokban még nem keletkezett akkora mennyiség, hogy azt megérje külön autóval begyűjteni, vagy éppen olyan autóval végezték el a gyűjtést, amely külön-külön rekeszekbe üríti az egyes hulladékfajtákat. Illetve megeshet az is, hogy valóban egy autóba kerül két fajta (pl. műanyag és papír) hulladék, de ezeket válogató üzemekben aztán újra szelektálják.  A kezelés módja eltérő lehet országszerte, a lényeg, hogy van értelme szelektálni, a hulladék több-kevesebb állomáson keresztül ugyanúgy, frakciókra válogatva fogja végezni. 

Szomorú statisztikák 

Habár egyre inkább működik a rendszer és a lakosság is kezdi felismerni, hogy így tehet a környezetért, sajnos ez a statisztikákban még nem látszik. EU szinten, a 27 országból a 20. helyen állunk a települési hulladék újrahasznosított hányadát tekintve. 2020-ban ez nálunk 33% volt, jócskán elmaradva az EU-s átlagtól, ami 47,8%, a listavezető Németországban pedig az arány a miénk duplája. Nem tartoztunk sose az élmezőnybe, de az utóbbi évek trendje azt mutatja, hogy egyre hátrébb csúszunk. 

Ez részben az ipar résztvevőinek köszönhető, de nagy szerepünk van benne önállóan is, amit alátámaszt a tény, hogy a budapesti hulladék 10%-át gyűjtik csak szelektíven, pedig ez az érték akár 40% is lehetne. Általában a csomagolóanyagok azok, amelyek helytelenül a kommunális kukába kerülnek és elég nagy mennyiségben keletkeznek, ezért az Európai Unió célja ezek kezelésének szabályozása. Amellett, hogy az újrahasználatra és a csomagolásmentes vásárlásra buzdítanak, meghatároztak irányszámokat, hogy a keletkezett csomagolási hulladék mekkora részét kell anyagában újrahasznosítani. Például 2025-re a műanyagok és alumínium felét, a papír három-negyedét, az üveg több mint két-harmadát újra kell majd hasznosítani. A statisztikákat látva mindannyiunk hozzáállásán változtatni kell, hogy elérhetővé váljanak ezek a célok. 

Hulladék útja az újrahasznosításig 

A begyűjtött szemét szelektív hulladékválogató üzemekbe kerül, ahol vagy gépsorok (például eltérő sűrűséget kihasználó szitarendszerek, vagy optikai módszereket felhasználó berendezések stb.) végzik a válogatást vagy kézi válogatással szelektálják frakciókra a hulladékot. Mivel hazánkban általában nem egy helyen történik a válogatás és az újrafeldolgozás, ezért a szétválogatott frakciókat bebálázzák a könnyebb szállítás érdekében. Az újrafeldolgozó üzemben aprítás majd mosás után az granulálás következik, melyből már a következő termék alapanyagát állítják elő.  

Az egyik legelterjedtebb csomagolóanyag az élelmiszeriparban a PET, melyet gyorsan elhasználunk, rövid időn belül hulladékká válik. A nagy mennyiség és a rövid használati idő miatt célszerű minél nagyobb arányban mechanikailag újrahasznosítani, hogy újabb termékeket gyárthassunk. Azonban megjegyzendő, hogy újrafeldolgozások során a polimer láncok egyre rövidülnek, emiatt nem lehet végtelenszer újrahasznosítani őket. Az üveg esetében egyszerűbb lehet a folyamat, az ép üvegek tisztítás után visszakerülhetnek az ipar körforgásába. 

Kollégiumi helyzet 

A kollégiumban sokszor tapasztaljuk, hogy a kommunális kukába kerül olyan, ami újrahasznosítható lenne, a szelektív gyűjtőedényekbe pedig nem a megfelelő helyre, vagy nem a kellő tisztaságú hulladék kerül. Próbálunk tenni azért, hogy megkönnyítsük a szelektív hulladékgyűjtést. Nagy cél, hogy minden szintre kerüljön szelektív kuka, hogy ne kelljen az alagsorig lecipelni az összegyűjtött dolgokat. A szobai gyűjtésben pedig azoknak, akik eddig nem tudták hova tenni a szelektívet, kartondobozokat gyűjtöttünk össze, hogy szobai tárolóként működjenek, ezáltal már itt elkezdhető a válogatás, de egy sima nylon vagy papír szatyorba is gyűjthetitek. Még az is elég, ha egybe gyűjtitek és az alagsorban kerülnek a helyükre. 

A vegyes papír és a vegyes műanyag konténerekbe gyűlik, a PET palackoknak külön zsákok vannak kihelyezve, az üveg és fém hulladékot pedig kisebb kukákba kell tenni. Az általános budapesti házhoz menő rendszerhez képest nálunk többféle gyűjtőedény van, mivel az üzemeltetés az FKF alvállalkozóján keresztül viteti el a szelektívet, vagyis ez egy sajátosan működő rendszer. Szerintem többen is tapasztaltuk már, hogy esetleg máshova kell dobni valamilyen hulladékot, tipikusan a Tetra Pak-ot. Ez teljesen rendszer- és szolgáltató függő, a feldolgozási technológia dönti el, hogy könnyebb a kezelése. Ehhez kapcsolódik az FKF 2022. január 1-jétől érvényes változtatása is, miszerint a Tetra Pak helye nem a kékfedelű „papíros” kuka, hanem a sárgafedelű „műanyagos” kuka. Azonban ez a változás a kollégiumra nem érvényes, mivel itt nem közvetlen az FKF szállítja el a szelektív hulladékot, továbbra is érvényesek a megszokott helyek. 

Annak érdekében, hogy minden esetben el tudjátok dönteni, hogy mit hova kell dobni, összeszedtük és készítettünk egy kinyomtatható/kivágható oldalt, amely a szobában mindig kéznél tud lenni, és a következő oldalon találjátok. Kiegészítettük pár hasznos tanáccsal, hogy a későbbi hulladékkezelés gördülékenyebb legyen. Amit lehet lapítsunk ki! Mivel ezzel csökken a helyigénye, több fér a kukába, így összességében kisebb a szállítási igény. Amennyire lehet válogassuk szét! Ha valami többféle anyagból áll, szedjük szét anyag szerint, segítsük a válogatás folyamatát. Például egy tejes doboz esetében szedjük le a kupakot és tépjük ki a menetes részt. Mindent öblítsünk ki! Ételmaradék, zsír, olajfoltok ne maradjanak semmiben. Ennek előnyét már a koliban érezhetjük, ha 1-2 hétig a szobában marad a szelektív, így nem büdösödik be. Gondoljunk a válogatást végző személyre, mikor hozzá elér a hulladék, lehet, hogy már egy hónapja került a szelektív kukába. Ezalatt bepenészedik, bebüdösödik, neki pedig ezzel kell dolgoznia, továbbá a gépsornak sem jó, ha ilyen szennyezett anyagok kerülnek bele. Nem higiénikus dolgokat ne dobjunk a szelektívbe! Más egészségére káros lehet a szelektívbe dobott használt szalvéta vagy papír zsebkendő. Ezeket a kommunális kukába kell dobni. Ha nem akarunk ezekkel annyi szemetet termelni használhatunk mosható textil szalvétát, zsebkendőt. 

További hulladékok kevésbé környezetterhelő kezeléséért is tehetünk. A főzésre és sütésre használt sütőolajat nem szabad a lefolyóba vagy a WC-be önteni. Egy liternyi elhasznált olajjal, liter vizet szennyezünk be. Sok benzinkúton és egyre több olaj gyűjtőbe lehet a használt olajat biztonságosan leadni, szerencsére a kollégiumban csak a konyha ablakpárkányig kell mennünk. Az olajat kihelyezett műanyag kannákba önthetjük, onnan az üzemeltetés gondoskodik a kezeléséről. Használt elemek, rossz akkumulátorok gyűjtésére pedig az alagsori lift melletti gyűjtődoboz szolgál. Természetesen az újratölthető elemek egy környezetbarátabb megoldást kínálnak. Ha pedig elromlott fényforrást szeretnénk kidobni használjuk az erre alkalmas gyűjtőedényeket, egy található a K épület alagsorában. Megemlíthetők még az olyan dolgok, melyek leadhatók hulladékudvarokban. Ezek tipikusan nagyobb vagy nehezen kezelhető, veszélyes dolgok, mint a lom, nagy elektromos gépek, hungarocell, autó akkumulátor, autógumi stb. Azonban ezeket a hulladékudvarokat csak a helyi, kukaadót fizető lakosok használhatják. Így kollégistaként érdemes a saját lakcímünknek megfelelő hulladékudvart felkeresni. 

Mit hova dobjunk a Kollégiumban? 

PET-gyűjtő zsákok 

Vegyes műanyag kuka 

Papíros kuka 

Tiszta, lapított: 
Újság, magazin 
Füzet, könyv
Hullámpapír, csomagolópapír, kiöblített italos kartondoboz lapítva (TETRA, tejes, gyümölcslés)  
Kartondobozok lapítva (csokoládés doboz, tojástartó, kis műszaki cikkek doboza) 

NE dobjuk ide:
Élelmiszer-maradványt tartalmazó papír 
Zsíros, olajos, oldószeres papír (pizzásdoboz zsíros része) 
Használt papírzsebkendő és szalvéta 

Fémes kuka 

Tiszta, kiöblített, lapított:
Sörös és energiaitalos dobozok 
Konzervdobozok 

NE dobjuk ide:
CD-lemez, kazetták 

Üveges kuka 

Tiszta, kiöblített:
Italos (sör, bor pezsgő, kevert stb.), befőttes és parfümös üvegek 

Elemgyűjtő 

Használt (nem újratölthető) elemek, rossz akkumulátorok 

Konyhai használt olaj-gyűjtő 

Használt sütőolaj 

Újrahasznosítás és újrahasználat 

Az újrahasznosítás mellett fontos megemlíteni az újrahasználatot is, amely a hulladékpiramis következő lépcsője, segítségével nagyban csökkenthető a környezetterhelés. Mivel a keletkezett hulladékunk nagy hányada csomagolási hulladék, ezért érdemes csomagolásmentesen vásárolni és vinni magunkkal valamilyen szatyrot vagy táskát. 

A következő, talán mindenkit érintő példán keresztül jól megfigyelhető az újrahasznosítás és az újrahasználat környezeti hatása. Italokat vásárolhatunk PET-palackban, alumínium dobozban, üvegben, Tetra Pak-ban, akár még papírban is, de kérdés, hogy melyik a legkörnyezetbarátabb. A gyártók állítják, hogy saját termékük az, de ezeket fenntartással kell kezelni. Például a Coca-Cola büszkén hirdeti, hogy üdítői 100%-ban újrahasznosítható palackba vannak töltve, de valójában nem sokat tesznek azért, hogy az eldobott palackokat újrahasznosítsák. Emellett egyre vékonyabb falú palackokat használnak, amelyek hasznosítása nehezebb, a környezetbe kerülve pedig nem lesz jelentősen kisebb esetleg kár után, a kisebb tömeg miatt. 

Egy kutatásban a különböző csomagolások életciklus elemzését használták fel. A PET mellett szól, hogy könnyű és olcsó, az alumínium drágább, de nem kell belőle olyan sok, így szállításuk is egyszerűbb. Az üveg nehéz, szállítása is bonyolultabb, de mosás után újratölthető. Az alumínium jól újrahasznosítható, a PET-nek vannak korlátai, viszont mindkettőnek kisebb a gyártási igénye. A legrosszabb lehetőség az egyszer használatos üveg, ennek a legnagyobb a környezetterhelése.  A Tetra Pak pedig többféle anyagból áll, ami nehezíti az újrahasznosítást. Nem esett még szó az újratölthető üvegekről. Habár az üveg előállítása nagyobb CO₂ kibocsátással jár, mint a PET, az alumínium vagy az eldobható üveg gyártása, elegendő számú újratöltéssel egyértelműen kisebb kibocsátást eredményez. Egy PET palackhoz viszonyítva 3 újratöltéssel már előnyösebb az újratölthető üveg CO² kibocsátás szempontjából. Az újrahasználattal minden csomagolóanyag káros környezeti hatása jelentősen csökkenthető. 

Összegzésként felállítható egy prioritási sorrend, melyet érdemes szem előtt tartani: 

1. Nincs olyan csomagolás, amely ne terhelné a környezetet, ezért a legjobb, ha nem is veszünk csomagolást. 

2. Használjunk újrahasználható csomagolást, vegyünk egy saját kulacsot és töltsük újra. 

3. Italcsomagolás terén válasszuk az újratölthető üveget és váltsuk vissza (betétdíj). 

4. Ne a kukába dobjuk a PET-palackot vagy alu dobozt, hanem a szelektív gyűjtőedénybe. (2023-tól a betétdíjhoz hasonló visszaváltási díjat terveznek bevezetni az újrahasználhatósági arány növelése érdekében.)