Elindult a nyár, elkezdődött a fesztiválszezon. Nem tudom hát megállni, hogy ne írjak egy kicsit az én tavaly megismert hazai kis kedvencemről, a Bánkitó fesztiválról.
(Fotó: www.bankitofesztival.hu)
Hogy mi is a Bánkitó? Egy hely, ahol az egy négyzetméterre jutó frufrus lányok száma a legmagasabb az országban. Egy kis faluba bújt fesztivál, ahol több Fjällräven táskát látsz, mint egész eddigi életedben összesen. Egy vidéki kultúrtér, ahol amúgy mindenki pesti. Na most, hogy elsütöttem az összes felszínes, ócska poént, ami eszembe jutott, rá is térnék a lényegre.
Két évvel ezelőtti nyáron egy jó barátom újságolta nekem, hogy ő bizony volt Bánkitón, és mekkora királyság, és milyen plebejus vagyok, hogy még csak nem is ismerem. Akkor hallottam a fesztről először. A sztorijain felbuzdulva pár sör mellett meg is néztük az ott készült hivatalos képeket, amik alapján eldöntöttem magamban, hogy hát én erre jövőre elmegyek.
(Fotó: www.bankitofesztival.hu)
Így is lett. Tavaly én is átadhattam magamat a Bánkitó-élménynek. Meglepetésemre sokkal változatosabb volt az egész, mint ahogy én azt gondoltam. Először egy kedves kis magyaralter-fesztivált vizionáltam magam elé, ahol a színes inges srácok-lányok hajnalig ropják Elefántra, Ricsárdgírre, meg Esti Kornélra, aztán a koncertek után esetleg valami indie-diszkó, és nagyjából ennyi. Ilyenből azért ismerünk néhányat. Na a Bánkitó nem ilyen. Magában hordozza ennek a vonalnak is a báját, de ennél többet kínál.
Rengeteg különféle stílusban alkotó zenész/zenekar képviselteti itt magát. Az aktualitás kedvéért az idei performanszok közül válogatok nektek néhányat. Természetesen a magyar alter és indie színe-java megjelenik, úgy, mint Szabó Benedek és a Galaxisok, Szabó Balázs bandája, Middlemist Red + Fran Palermo, Kistehén, Ricsárdgír, Meteo. Persze külföldről is érkeznek alternatív előadók, például Jungstötter (DE). Egészen sok rapper, köztük Krúbi, Dé:Nash, Kapitány Máté, Lil Frakk és Saul Williams (US) képviseli a hip-hop és trap scene-t. Akik karcolós punkra, esetleg keményebb metálra vágynak, ők a Viagra Boys (SWE), Gustave Tiger, vagy a Sex Riders koncertjein találhatják meg a számításaikat. A folkos vonalat kedvelők pedig Bohemian Betyársra és Siketfajdra csápolhatnak majd. Ami engem a legjobban meglepett tavaly, hogy igen jelentős az elektronikus zenei felhozatal. Az éjszaka folyamán bulizhatsz végeláthatatlanul sokféle technóra és house-ra, mondjuk épp PÉNZ, Tommy Holohan (IRL), vagy Zsiga Bernathy előadásában. De elvétve goát, drum’n’basst, dubstepet, és egyéb basszuszenéket is találhatsz, amikre reggelig lépegethetsz. Szóval rendkívül sokrétű a kínálat, ha még többre vagy kíváncsi, csekkold le a Bánkitó weboldalát!
(Fotó: www.bankitofesztival.hu)
Nem csak zene kap helyet. Az idei Bánkitó témája a társadalmi buborékok (a tavalyié pedig Bánkitó 2028, egyfajta jövőkép-festés volt), más néven információs vagy véleménybuborékok. Ezek lényege, hogy mi, a 21. század emberei hajlamosak vagyunk magunk köré hozzánk hasonló módon gondolkodó barátokból, ismerősökből, netes tartalmakból szellemileg átjárhatatlan falakat felhúzni. Ez korunk meghatározó társadalmi jelensége, szerintem hihetetlenül pozitív dolog, hogy egy fesztiválon ezzel kapcsolatos programokkal találkozhatunk. De mik ezek a programok? Például színház. Minden nap több kortárs magyar előadást is megnézhet a nagyérdemű a Színházi Sátorban, illetve egyéb helyszíneken. De vigyázat, még aznap előre ki kell rájuk váltanod a jegyedet, hogy bejuthass (az áruk természetesen benne van a jegyed/bérleted árában)! A közéleti, társadalmi kérdések iránt komolyabban érdeklődők pedig megannyi civil-kulturális programban vehetnek majd részt. Előadások, beszélgetések, filozofálások arról, hogy hogyan működünk mi, együtt. Mindezen felül, egy valamirevaló fesztiválhoz méltóan ezernyi képzőművészeti alkotást, installációt, szobrot, képet, csinálmányt csodálhatunk majd meg a rendezvény területén. Ami pedig egy ilyen nyári eventet még jobban fel tud dobni, az a víz. A forró júliusi időben csobbanni egyet a festői, hűs kis Bánki-tavacskában igazi felüdülés. Úgyhogy fürdőruhát pakoljatok!
(Fotó: Bartalos Róbert)
Jöttem, láttam, megszerettem. Visszamegyek. Nagyjából így tudnám röviden összefoglalni, hogyan alakult a viszonyom a Bánkitóval. Valóban hatalmas élmény volt számomra, és biztosan jó pár évig visszajárok még. Beleértve az ideit is. Ott tali!