2017 szeptemberétől új tanterv szerint kezdik meg tanulmányaikat a Gépészkar alapképzéseire felvételt nyert hallgatók. A korábbi tantervhez képest jelentős változások várhatóak a képzésben. Az új tanulmányi rendszert bemutató kétrészes cikksorozatunk első felében Dr. Bihari Péter oktatási dékánhelyettessel beszélgettünk a változásokról és azok okairól.
Mi az oka annak, hogy megváltoznak a tantervek? Jogszabályi kötelezettség miatt történnek ezek vagy belső okai vannak?
Két oka is van a tantervváltoztatásnak. Az egyik valóban törvényi kötelezettség. A törvény szerint ötévente felül kell vizsgálni a tanterveket. A legutóbbi felülvizsgálat 2009-ben volt, ott vezettük be a 2010-es reformtanterveket. A mostani felülvizsgálatot el is kezdtük 2014-15-ben. A munka feléig el is jutottunk (felmérésekig oktatói, hallgatói és ipari körökben), azonban pont menet közben az oktatási kormányzat is bejelentette, hogy gyökeresen átalakítják a Képzési és Kimeneti Követelményeket (KKK-kat). Nem akartunk abba a hibába esni, hogy még a régi KKK-kal végig csináljuk a reformot és csinálunk egy tantervet, majd két év múlva az újabb KKK-kal egy újabbat. Így párhuzamosan háromféle alapképzés futna a karon, ezt nem bírná el az oktatás szervezése sem oktatókkal, sem infrastruktúrával. Kettő tanterv – egy kifutó és egy felfutó – éppen elég.
Emellett volt egy belső késztetés is, hogy korszerűsíteni szerettük volna a tanterveket a mai oktatási elvekhez és módszertanokhoz igazítva. Ezen motivációk vezettek minket, amíg ez a reform kiforrta magát mintegy három év alatt.
Mit lehet tudni a Képzési és Kimeneti Követelményekről? Hogyan befolyásolják ezek egy átlag hallgató előremenetelét?
Az átlag hallgató magából az oktatási folyamatból strukturálisan nagy változást nem fog tapasztalni. Ami változik, az a szemléletmód, itt az oktatóknak is nyilván változniuk kell. Az új KKK-k a korszerű oktatásmódszertanhoz illeszkedően kimenetorientáltak, azt írják le, azt célozzák meg, hogy ha egy hallgató elvégez egy képzést, akkor mit fog tudni, mihez fog érteni, mire lesz alkalmas, milyen képességei lesznek. A korábbi követelményrendszer oktatócentrikus volt, abból indult ki, hogy az oktató mit szeretne tanítani: ütemterv, tematika, heti bontású tantárgyleírás volt; most pedig magukat a kompetenciákat kell megfogalmazni és eköré kell felépíteni az oktatást. Nyilvánvaló, hogy az oktatók nem fognak egyik pillanatról a másikra új módszertannal oktatni, ehhez természetesen szervesebb fejlődés szükséges, de a távlati cél, hogy a kimenetorientáltság érződjön az oktatáson is.
Mi az eltérés az eddigi, oktatócentrikus és a kompetenciaalapú oktatás között?
Első körben nagy különbséget nem fog érzékelni senki. Az új tantervben a tantárgyak belső tartalma megváltozott. Nyilván a frissen belépő hallgatóknak ez nem változás lesz, mivel mással még nem találkoztak. Egy kissé módosított, korszerűsített tartalommal fognak találkozni: kevesebb kontaktórával, több önállóan elsajátítandó feladattal, több önálló munkát igénylő tanulással. Ez egy jelentős változás, melyhez a frissen belépő hallgatóknak és az oktatóknak is hozzá kell szoknia. Nyilván egy nagy változás lesz, hogy a középiskolás 30-32 órás heti óraszámhoz képest most majd 10 órával alacsonyabb lesz a kontaktóraszám. Elvileg felszabadul egy csomó idő, arra azonban figyelniük kell a frissen felvett hallgatóknak, hogy ez nem valódi szabadidő, ez nagyon sok önálló munkát igényel, fontos vigyázni, nehogy ez a nagy szabadság visszaüssön. Sokkal nagyobb felelősséget is jelent ez a hallgatóknak. Az oktatóknak is meg kell tanulniuk és kezelniük kell ezt az újfajta módszertant. Még nem csináltunk ilyet, ez egy kísérletnek is számít, reméljük, jól fog sikerülni.
Kitűzött cél volt, hogy több önálló feladat legyen?
Nem, ez nem volt egy erőteljes célkitűzés. Ez magából az új tanterv jellegéből adódik, hogy kevesebb a kontaktóra; az elsajátítandó kompetenciák kicsit mások, de nem lettek érdemben csökkentve a korábbiakhoz képest. A 2010-es tantervreform már nagyjából helyretette a legelső, 2005-ös BSc tanterv hibáit. Az egy kisebb jellegű változtatás volt, most egy nagyobb volumenű strukturális és szemléletváltás következik be.
Várható-e, hogy gyakorlatiasabb lesz az oktatás?
Részben újra lett pozícionálva a BSc képzés szerepe. A BME, mint Magyarország vezető műszaki egyeteme az elméleti képzésben mindig is erős volt. Eleve itt ötéves volt a mérnökképzés az osztott rendszer bevezetése előtt, erős elméleti alapokkal és az erre épülő specializációs gyakorlati ismeretekkel. Amikor meg lett bontva a képzés, akkor ez a hozzáállás is öröklődött. A BSc is megkapta az erős alapozást, amitől a BME-s mérnökök jó mérnökök, kevés volt benne a gyakorlati rész. Ezt mindig meg is kaptuk a hallgatói visszajelzésekből, hogy nem elég gyakorlatorientált a képzés. Most elindultunk abba az irányba, hogy növekedett a gyakorlati és gyakorlatias kompetenciák aránya a tanterven belül. Ezt az oktatóknak is még meg kell szokni és hozzá kell igazítani a módszereiket az új megközelítéshez.
Ha már szóba került az oktatók szemléletváltása: segít ebben nekik a kar is szerkezeti vagy tanszéki szinten?
Amikor a tantervreform elindult, akkor több felkészítő jellegű értekezlet is volt, ahol már eleve próbáltuk az oktatókat az új megközelítésre hangolni. Emellett a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar rendszeresen meghirdet Képzők képzése néven pedagógiai továbbképzési programokat, mely minden BME-s oktató számára nyitott, itt is foglalkoznak az új képzési irányokkal. Akiben van elkötelezettség az önképzés iránt vagy a pedagógiai eszköztárát fejlesztené, az a GTK-n ezeken a programokon részt tud venni ebben, emellett más helyeken is vannak pedagógiai továbbképzések, oda is be lehet csatlakozni. Ami még segítheti az oktatókat, hogy most, az őszi félévben a Kar szervez egy rövid oktatást, továbbképzést, ahol a felsőoktatásba most bekerülő új generációval való kommunikációs készségeket próbáljuk fejleszteni, hiszen az látszik, hogy a mostani generáció (melyet talán Z-nek kellene hívni), illetve az oktatók (akik X-es vagy talán még korábbi generáció szülöttjei) nem feltétlen ugyanazt a nyelvet beszélik, nem feltétlen ugyanazt a kommunikációs eszköztárat használják. A kommunikációs készletek eltávolodása rengeteg konfliktus forrása lehet. Mind a két félnek meg kell tanulnia a másikét, a Kar vezetése az oktatókat tudja ebben segíteni ezzel a szervezett rövid továbbképzéssel. Más eszközeink sajnos nincsenek, nincs a karon pedagógiai tanszék, ez csak másik karon érhető el, ők azonban nyitottak az ilyen típusú továbbképzések irányába.
Várható-e az új tantervhez kapcsolódóan, hogy több online segédanyag fog rendelkezésre állni vagy akár online oktatási módszerek kerülnek bevezetésre?
A kifejezetten online oktatási módszerek (melyek a távoktatásban kaphatnának szerepet) még nem kerültek a kari oktatási elképzelések középpontjába. Az új oktatástámogató anyagok kifejlesztése már igen, a hallgatói képviselettel közösen már folyamatban van egy jegyzetpályázat. A hallgatói képviselet szeretné, ha kibővített előadásvázlatok állnának a hallgatók rendelkezésére és az oktatók is erőforrásaik függvényében igyekeznek írásos tanulástámogató anyagokat összeállítani. Ha nem is valódi tankönyvet, de valamilyen írott anyagot, amelyek segítségével a hallgatók az előadást vagy gyakorlatot kiegészítve könnyebben el tudják sajátítani azokat a kompetenciákat, melyek elő vannak írva. A kari vezetés erre külön összeget különített el, melyből támogatni tudják a jegyzetírásokat, emellett a tanszékek is felajánlásokat tettek, illetve ütemtervet készítettek, ami szerint a belépő új tantárgyak jelentős részéhez új segédanyagok fognak készülni, illetve a meglévők is frissítve, valamint javítva lesznek.
A számonkérések tekintetében várható-e az online mód (pl. a Moodle rendszer) megjelenése?
A Moodle rendszert a Karon még nem vezettük be, egyelőre nincs is rá sem terv, sem középtávú elképzelés. Az online tanulmányi teljesítményértékelések kapcsán az ellenőrizhetőség az, ami komoly kritérium. Az egyenlő elbánás elve szerint mindenkinek azonos elvek, körülmények között kell versenyeznie. A klasszikus tantermi írásbeli számonkéréseknél ez többé-kevésbé kivitelezhető, azonban az online teljesítményértékeléseknél nehezebben biztosítható. Mivel a tanulmányi eredményen ösztöndíj, kollégiumi elhelyezés és sok minden más múlik, így a hallgatókkal szemben sem lenne fair, ha jobban szabadjára engednénk a gyeplőt. Valószínűleg maradnak a kontrollált, klasszikus számonkérések az új tantervben is, a számuk viszont csökken. Egyrészt a TVSZ is limitálja ezeknek a számát, másrészt eleve kevesebb lesz a tantárgy, mely szintén csökkenti az értékeket. A hallgatóknak így több idejük lesz egy-egy teljesítményértékelésre mélyebben és jobban felkészülni, reméljük, ez az eredményességet is javítani fogja.
Tehát a 7. és 14. heti rohamok csillapodni fognak?
A tanulmányi teljesítményértékelési terv elkészítésénél már az előző félévben áttértünk a napi beosztásra, mely egy sokkal finomabb, cizelláltabb beosztást tesz lehetővé. A torlódásokat igyekszünk elkerülni, ezek számát és számosságát a TVSZ is korlátozza egyébként. Tehát ebben is várható változás szépen fokozatosan, ahogyan a tanszékek hozzászoknak az új rendszerhez. Ahogyan minden nagyobb volumenű változásnál, itt is idő kell, amíg egy ilyen nagy tehetetlenségű rendszerben végigmegy egy folyamat.
Térjünk rá a konkrét tantervekre. Milyen jelentős változások várhatóak? Kerülnek-e ki vagy éppen be tárgyak? Kerülnek-e át más félévre tárgyak?
A változások két nagy részre bonthatók. Egyrészt vannak a strukturális változások, melyben még a reform elején sikerült megegyezni a Karon belül. A tantárgyak számát félévente maximum 7-ben limitáltuk (szemben az eddigi 8-11 tantárgy/félévhez képest), ez csökkenti a hallgatók terhelését. Ez minden szakon így lesz, legjobban a terméktervező szakon sikerült csökkenteni, bár itt nem is nagyon kellett hozzányúlni. A másik változás a kontakt óraszám csökkentése, mely 28-31-ről egységesen 24-re húzta vissza az óraszámot.
Ahol nincs változás, az a matematika oktatása. A Gépészkaron az összes szakon a matematika központi elem, a későbbi specializációs tantárgyaknak és a szakos törzstárgyaknak is alapja, tehát itt nem volt változás sem óraszám, sem kreditszám tekintetében. E tekintetben a terméktervezők matematikaoktatása is három féléves lesz, ugyanazt a matematikát fogják kapni. Változik viszont az oktató tanszékek kiléte: az eddigi Differenciálegyenletek Tanszék (gépészek), Geometria Tanszék (többi alapképzés) felállás helyett a terméktervezőket is előbbiek fogják oktatni, mivel az ő előképzettségük, csoportösszetételük jobban hasonlít a gépészekére, míg az energetikus és mechatronikus hallgatók között nagyobb arányú a komolyabb előképzettséggel érkezők száma, így őket egy picit másképp lehet tanítani.
A tantervből kivezettük a kis kreditértékű tárgyakat, hogy ne aprózódjon szét a hallgatói munka. Ezek megszűntek, nagyon kivételes esetben szabadon választható tárgy lehet két kredites, de ott is igyekeztük ezt elkerülni.
Noha ez nem volt cél, mégis sok szakon jelentősen mérséklődött a vizsgaterhelés. A négyhetes vizsgaidőszak két, esetenként három vizsgára biztosan elegendő lesz, várhatóan nem lesznek ebből nagy problémák. Ez azonban félév közben elosztva, de összességében több munkát igényel a hallgatóktól. Egyszerűbbnek tartottuk, hogy 5-6 hétnyi anyagból kelljen felkészülni egy részanyagból adott tárgyból, mint az egész féléves anyagból egy komplex vizsgára. Valószínűleg ez is az eredményességet fogja javítani.
A matematikaoktatás kapcsán új elem, hogy egy egész komoly felzárkóztató tantárgyrendszer épül ki hozzá. Aki nem teljesít elég jól az ismeretfelmérésen (régebbi nevén a 0. zh-n) vagy úgy érzi, hogy az érettségi eredményei alapján várhatóan segítségre lesz szüksége, a Matematika Intézettel született megállapodás értelmében az első két Matematika tárgyhoz lesz külön felzárkóztató tantárgy, ahol azok az oktatók, akik amúgy is oktatják a tárgyat, heti rendszerességgel segítenek az anyag jobb megismerésében. Reméljük, hogy így a matematika nem lesz egy megakasztó elem a hallgatók előrehaladásában, mert ugye az előtanulmányi rendben továbbra is komoly szerepet kap a három Matematika tárgy, illetve a Matematika szigorlat.
Ha van felzárkóztatás, akkor van tehetséggondozás is. Megjelenik az emelt szintű matematikaoktatás is, melynek alapja az, hogy a gépész alapszakon új specializációként megjelenik a matematikus mérnök specializáció. Korábban ez nagy sikerrel ment a karon, a tanszékvezetők közül igen sokan végeztek ezen a képzésen. A képzés a 90-es évek végén szűnt meg, amikor a kreditrendszerű képzés ezt végleg kiszorította, most elérkezett az idő, hogy ezt újra feltámasszuk. Akik ezt a specializációt szeretnék választani, azoknak már az elejétől kezdve emelt szinten kell a matematikát hallgatniuk. Ezért az első három Matematika tárgynak lesz egy emelt szintű alternatív verziója, melyet bárki választhat, aki elég jó a tárgyból, pl. jelesre érettségizett, lehetőleg emelt szinten. Ők a normál matematika mellett választhatják ezt, nem jelent ez semmi kötelezettséget, azonban a matematikus mérnököknek muszáj ezt megcsinálni, így már az elején dönteni kell azoknak, akik erre szeretnének elindulni. Matematikus mérnök specializáció csak a gépész képzésben lesz, de a megállapodás alapján a Kar más szakjain tanulók is választhatják majd az emelt szintű oktatást, többek között a mechatronikusoknak, energetikusoknak is hasznára válhat, jól el lehet vele boldogulni majd a képzés során.
Átalakul a fizika oktatása is, egységesedik, mind tartalmában, mind formájában. Csak egy fizika tárgy lesz az összes képzésen, mindenki ugyanazt fogja kapni, a tartalom inkább az elektrotechnikai, villamosságtani alapozásba megy bele, illetve némi optikába, a szükséges más kompetenciákat más tárgyakban fogják elsajátítani a hallgatók. A kémiaoktatás marad, ahol volt, kivéve a terméktervezőket, ott megszűnik.Jelentős változás lesz az informatikaoktatásban is, az eddigi két féléves oktatás átalakul, Gépészeti informatika néven egy féléves lesz a tárgy, kinek az első, kinek a második félévben. Ez egy nagy tantárgy lesz, nagy óraszámmal és 6 kreditértékkel.
A specializációk tekintetében a gépész alapszakon nincs változás, a nevük és a fő tartalmuk megmarad, belülről természetesen korszerűsödnek. Új elem a már említett matematikus mérnök specializáció. A mechatronikus képzésben már jelentősebb változások lesznek. Megmarad egy angol nyelvű specializáció, ez azonban nem a Villamosmérnöki és Informatikai Kar által gondozott lesz (Integratedengineering), hanem a Műszaki Mechanika Tanszék által gondozott Gépészeti modellezés. Két új specializáció jön létre: az Okos eszközök tervezése, illetve a Kiberfizikai rendszerek, melyek leváltják az Integratedengineering, a Termelési rendszerek mechatronikája, illetve a Mechatronikai berendezések tervezése specializációkat. Az energetikai alapszakon volt magas a kontaktóraszám, a kreditek elaprózódása, ezek jelentősen vissza lettek vágva. Specializációk tekintetében itt nincs változás. Terméktervező alapszakon a kis létszámok miatt nem éri meg specializációkban gondolkodni, de a hallgatók választási lehetőségei (egyfajta burkolt specializálódás) továbbra is rendelkezésre áll, három tárgycsoportból lehet ezentúl szabadon választani, a korábbi kötelezettség (6-6 kredit mindháromból) megszűnik, növelve ezzel a hallgatók szabadságát.
A specializálódás feltétele nem változik, a 90 kredit, a Matematika szigorlat, illetve specializációnként a hozzárendelt tárgyak teljesítése feltétel marad. Maradnak a szigorlatok is, e tekintetben is a mechatronika szakon lesz jelentősebb változás, mert az eddigi Mechanika, Elektrotechnika és Informatika szigorlatok helyett – melyből a Matematika mellé egyet kellett választani – egységesen Mechatronika szigorlat lesz.
Bővül továbbá a választható záróvizsga tárgyak palettája, nagyobb lett a szabadság, a választandó záróvizsga tárgyak száma (három) nem változik.
Várható-e változás az oktatók tekintetében? Várható-e, hogy az esetlegesen kevésbé népszerű oktatók háttérbe szorulnak? Mi a helyzet az új tárgyakkal?
A Fizikánál új oktató fogja tartani a tárgyat, mert azt a Fizika Intézet is érzékelte, hogy problémák voltak a fizikaoktatással. A változás tőlük jött, a Kar ennek csak örül. A matematikaoktatásban szintén lesznek személyi változások hasonló okok miatt. A Gépészmérnöki, illetve a Természettudományi Kar között született egy karközi megállapodás, mely többek között rögzíti, hogy ha egy oktató az OHV-n 3,5-nél rosszabb eredményt ér el a beoktató kar részéről, akkor a megrendelő kar kezdeményezhet oktatóváltást. (Ugyanilyen megállapodás van egyébként a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karral is.) Van egy minőségi követelmény, ha a hallgatók elégedetlenek, akkor azt az OHV-n tudják kifejezni, így ők is el tudják indítani a változási folyamatot, véleményezve az oktatás minőségét. Enélkül a Kar nem igazán tudná mire alapozni a változás kezdeményezését.
Más összevont tárgyaknál is várhatóak változások. Egyébként az, hogy melyik tárgyat ki tanítja, az egyrészt attól függ, hogy tudja-e tanítani (megvan-e hozzá a megfelelő képessége, tudása), másrészt attól, hogy a tanszékvezető kit hogyan oszt be, hiszen ő is törekszik arra, hogy ne legyenek aránytalanságok; ne legyenek agyonterhelt oktatók, akik heti 16-20 órában oktatnak, más pedig heti 4-5-ben. Így már a játéktér nem olyan tág, ahogyan a hallgatók szeretnék, pl. XY ne tanítson adott tárgyat. Nyilvánvalóan lesznek kényszer szülte megoldások is, de a tanszékvezetőknek is érdeke a minőségi oktatás és a hallgatói elégedettség.
Ha már OHV: van-e olyan változás, mely a kitöltött kérdőívek alapján kerül bevezetésre?
Például a fizikaoktatás is ilyen volt. Jelentős változáson estek át a gazdasági és humán tárgyak. A nagyon sokat kritizált Mikro- és Makroökonómia lényegében megszűnik és helyettük más tárgyak kerülnek be, olyanok, melyeket a hallgatók az OHV szöveges vélemények alapján jónak és hasznosnak ítéltek. A szöveges véleményben megfogalmazódtak olyan kérések is, melyek kompetenciákat vagy tudást írtak le, melyeket szerettek volna megszerezni, de az adott tantervben nem tudtak. Ugyanígy az informatikai oktatás szintén hallgatói vélemények alapján lett megreformálva; a mostani két informatikai tárgyat jelentős kritika érte, melyekre reagált a tanszék az új tartalmú tárggyal, mely reményeink szerint jól is fog működni. Szintén hallgatók indukálta változás volt a matematikai felzárkóztatás javítása, illetve a szétaprózódottság csökkentése. Ha megnézzük a nyugat-európai mintákat, szinte mindenhol 5-6 tárgy van. Van, ahol egyszerűen beosztják, minden tárgy ugyanannyi kredit, nálunk azért ennél differenciáltabbak a dolgok.
Milyen új gazdasági tárgyak lesznek?
Ez szakonként eltérő. Amikor az új tanterveket megterveztük, akkor mindegyik szakhoz a sajátosságainak megfelelően igazítottuk a gazdasági és humán tárgyakat. A gépészeknél inkább a menedzsment jellegű ismeretek a fontosabbak, az energetikusoknál a környezetgazdálkodás például, valamint bizonyos jogi ismeretek, a terméktervezőknél a jogi ismeretek mellett a szabadalom és oltalomvédelem. A mechatronikánál nehéz fogást találni, hogy milyen gazdasági-humán blokk illik a képzésükhöz, talán legközelebb a gépészekéhez vannak. A korábbi „egyenétlap” (Mikro- és makroökönómia, Vállalkozás- és gazdaságtan, Üzleti jog) megszűnt, helyette szakra szabott tantárgyak vannak elsősorban. Ezek később fognak csak belépni, illetve a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar jelentős változások alatt van, azok közül az oktatók közül, akikkel megállapodtunk, sokan elhagyják a Műegyetemet, így lesznek még tárgyalási fordulók, hogy ki milyen tárgyat fog oktatni. Új gazdasági tárggyal először az energetikusok fognak találkozni az első félévben Közgazdaságtan alapjai néven. Akik ezt fogják oktatni, ők azok, akikkel korábban megegyeztünk a tartalomról.
Változnak-e az előkövetelmények? Eltörlésre kerülnek-e az „értelmetlen előkövetelmények” (mint pl. a Műszaki és gazdasági adatok elemzése tárgy Gépészmérnöki alapismeretekre való épülése)?
A konkrét példával kapcsolatban az adott előkövetelmény megszűnik, mivel indokolatlan lenne, ha szakonként eltérne az előkövetelmény. (A Gépészmérnöki alapismeretek csak gépészeknek van, a Műszaki és gazdasági adatok elemzése pedig minden szakon.) Általánosságban az előkövetelmények rendszere tanszéki hatáskör. Összességében az előtanulmányi rend egyszerűsödött. Maga a TVSZ is tartalmaz beépített korlátokat ezzel kapcsolatban, olyan hosszú láncok, melyek a régi tantervben voltak, nem lesznek, egyszerűsödött az előtanulmányi rend és visszaszorult a szakmailag indokolt mértékre.
Mit takarnak az „erős” és „gyenge” előtanulmányi követelmények?
Az erős előtanulmányi követelmény az, amikor egy adott tárgyat elégtelennél jobbra kell teljesíteni, míg vizsgás tárgyak esetén előfordulhat, hogy már az aláírás megléte is elegendő előtanulmányként, ez a gyenge előtanulmányi követelmény. A vizsgás tárgyak számának visszavágása miatt nem sok esetben fognak ezzel találkozni a hallgatók, azonban ahol lehetett, ott éltek vele.
Mi lesz a kikerülő tárgyakkal? Megmaradnak szabadon választhatóként vagy megszűnnek?
Ugye most két tanterv lesz a rendszerben, az egyik a kifutó a korábban beiratkozottaknak, a másik az új. Az új tantervhez kapcsolódóan új szabadon választható tárgyak is létrejöttek, tehát bővül ezek palettája. Ide át vannak mentve régi, jól működő tárgyak is, de számos új tárgy is lesz. A kifutó tanterv ki fog futni, ahogy kell, ha onnan van átmentendő tantárgy, akkor azt át lehet menteni új tárgyként. A kifutó tárgyakat egyébként is meg kell hirdetni addig, ameddig van olyan hallgató, akinek aszerint kell haladnia, ezek még minimum 7 évig benne lesznek a rendszerben, mire az összes régi tanterv szerint kezdett hallgató ki nem fut.
Lesz-e átjárás a két tanterv között? Lesz-e módja mondjuk egy korábban kezdettnek áttérni az új tantervre vagy éppen egy új tanterv alatt kezdőnek a régi tárgyak közül szemezgetnie?
Az új tantervbe az kerülhet be, aki a jogviszonyát az új tanterv érvényessége alatt létesíti. A korábban kezdettek maximum újrafelvétellel válthatnának át. Azt viszont érdemes nem elfelejteni, hogy az új tanterv fokozatosan lép majd be. Tehát ha valaki mondjuk az ötödik féléve után kiesett az egyetemről és újra felvételt nyert, akkor őt, elkerülendő a három éves várakozási időt, visszatesszük a régi képzésre, mert nem szeretnénk kiszúrni vele, hogy el kelljen mennie öt passzív félévre. Az átjárást nem szeretnénk szervezett formában lehetővé tenni, kérelemre sem, csak újrafelvétellel, de a hallgató akkor is jobban jár, ha a régi tanterve szerint zárja le a tanulmányait. Aki esetleg az első év után esett ki, és úgy felvételizett újra, nála van valamennyi értelme, hogy az új tanterv hatálya alatt maradjon, de így is beiktatódik a rendszerben egy kényszerű várakozási idő. Összességében: amíg jól fel nem fut az új tanterv, addig nincs értelme átjönni a régiből, aztán mire felfut, addigra esetleg lehet értelme, bár addigra kevés régi tanterves marad. Most azonban sok értelme nincsen, hiszen csak az jár rosszul, aki átjönne.
Felvehető lesz-e olyan tárgy az új tantervből egy régi képzésben haladó hallgatónak, mely új időpontra (másik félévre) került?
Ha nincs előkövetelménye, akkor adminisztratív akadály nélkül; ha van, akkor meg kell nézni, hogy ekvivalens-e a régi előkövetelményben teljesített tárgy az új tantervben szereplővel, feltéve, ha van hely az adott kurzuson. Bár nem tudom, mi lenne ennek az adott célja.
Például ha van egy tárgy, ami a régi tantervben ősszel volt, az újban pedig tavasszal indul. Ha a régi tantervben valamiért nem tudta felvenni, de közben teljesítette a feltételeket, akkor lehetőség lesz-e ilyen módú átjárásra?
Ez megoldható, ha másképp nem, akkor külön kérelemmel. Nem cél az, hogy a hallgató képzési idejét mesterségesen elnyújtsuk, hogy ha egyébként van rá lehetőség, hogy a hiányzó tárgyat más kódon, más tárggyal helyettesítse a mintatantervében.
Ez az egyes szakok közötti tárgyaknál is fenn fog állni? Mint volt például, hogy a gépészek nem vehették fel a másik félévben induló mechatronikus Elektrotechnikát.
Most már egészen szétválnak, más tartalmúak lesznek az egyes szakok tárgyai, nem lesznek egymással kompatibilisek. Így az ilyen lehetőségek megszűnnek, bár most sem volt igazán elérhető a tanszékek hozzájárulása miatt, az új tantervben ez objektív okok miatt nem lesz megengedhető.
Mit vár Ön az új tantervtől? Mennyiben fogja ez befolyásolni a hallgatók eredményességét, esetleg a kötelezőn túli közösségi, szakmai tevékenységeket?
Egyrészt a csökkenő kontaktóraszám nagyobb mértékű közéleti szerepvállalást is lehetővé tesz. Persze nem szabad elfelejteni, hogy több lesz az önálló munka is. Először valószínűleg lesznek kisebb-nagyobb problémák abból, hogy kisebb az óraszám, többet kell önállóan feldolgozni-megérteni; elképzelhető, hogy lesz egy kis visszaesés, amíg a hallgatók rá nem jönnek arra, hogy azért a felsőoktatás egy munkás dolog. Ebben a HK a gólyatáboron keresztül, a tankörvezetők és az új, szabadon választható gólyatantárgy közreműködésével tud segíteni, hogy a beilleszkedés az új szemléletű tantervbe zökkenőmentes legyen. Ez valószínűleg tudja majd ellensúlyozni az esetleges negatív hatásokat. Az eredményesség hosszú távon reményeim szerint javulni fog, bár ez a Gépészkaron az elmúlt 5-6 évben sokat javult; a lemorzsolódási ráta a BSc képzések indulásánál tapasztalt 30-60%-ról lecsökkent 10% alá, mióta emelt szintű érettségi kötelező a bekerüléshez. Azt szeretnénk, ha ez az alacsony ráta megmaradna, sőt, még tovább csökkenne, lehetőleg egyszámjegyű lenne; tehát ha valaki a magas bekerülési korlátot megugorja, az maradjon is bent és jusson is el a diplomáig, majd jöjjön tovább MSc-re, melynek felülvizsgálata a 2018-as év nagy projektje lesz, hozzáigazítandó az új BSc programhoz.
Lehet már tudni valamit az említett MSc tantervek felülvizsgálatáról?
Semmit, csak azt, hogy meg kell csinálni. Az öt év 2019 februári bevezetéssel telik le, tehát egy egész évet szánunk rá, előkészítve már ez év végén, hogy egy kellően megalapozott és korszerű tartalommal bíró MSc tanterv legyen. Az alapvetések kimunkálása az idei ősz feladata lesz, hogy 2018 januárjától már a stratégiának megfelelően tudjunk tovább haladni.
Az említett gólyatantárgyról mit lehet tudni?
A tárgya gólyák beilleszkedését fogja segíteni. Az elsődleges feladata, hogy segítse az átmenetet a középiskola kötött világából az egyetem sokkal szabadabb világába. Ugye a középiskolában sokszor megmondják, hogy ezt kell csinálni, ilyen órarend van, ott kell lenni, nem lehet hiányozni stb.; ehhez képest az egyetem sokkal nagyobb szabadságot, ezzel együtt sokkal nagyobb felelősséget is jelent. A szabályokat mindenkinek magának kell megnéznie, utánajárnia. Az ide való beilleszkedésben tud sokat segíteni ez a tárgy. Elmondja, hogy miként működik az egyetem üzeme: milyen szabályok irányítják, milyen praktikus tudnivalók vannak az egyetemi, a hallgatói élettel kapcsolatban; nagy hangsúlyt fektetnek a szabályokra, hiszen az egyetem egy erősen, sokrétűen szabályozott rendszer. Ha a hallgató kicsit mellényúl, sokszor már a zsebében kotorásznak komoly pótdíjakat követelve. A minőségi követelmények is egyre magasabbak lesznek, az átsorolási átlag és kreditszám, így a hallgatókra nehezedő nyomás is egyre nagyobb lesz. Ezzel ugye a szabadság is nő, ezzel tudni kell élni. Ha senki nem mondja meg nekik, nem kapnak praktikus tanácsot, akkor maximum a saját kárán tudja ezeket valaki megtanulni. Mi éppen ezt szeretnénk elkerülni, hogy ne így kelljen rájönnie a hallgatónak, hogy pl. mit csinált rosszul az első félévben és ez miért csak az ötödikben tudatosul benne, pedig ha a legelején valaki segít, akkor ez elkerülhető. Ebben szeretne segítséget nyújtani a gólyatantárgy; ez is egy kísérlet egyébként, ilyen sem volt még.
Ki fogja tartani a gólyatantárgyat?
A tankörvezetők fogják tartani, de a tartalom ellenőrzött. Ugyanolyan rendes tantárgyi adatlapja van, mint a többi tárgynak. A tárgy a Dékáni Hivatal felügyelete alá fog tartozni, nem kötődik tanszékekhez. Ilyen sem volt még. A VIK-en ugye van szülői értekezlet is az elsőéveseknek, mi itt nem tartunk, szeretnénk felnőttként kezelni a gólyákat, azonban a segítség véleményünk szerint elkél.
Végezetül: mit üzenne az elsőéveseknek?
Egyrészt ne kérdezzék a felsőbbéveseket a tárgyakról, mert ők más tanterv szerint tanultak, más a véleményük a tárgyakról, nem releváns. Másrészt ne használják a Glinket, mert ott sok hülyeséget lehet találni, illetve az ottani anyagok is a régi tantervhez kapcsolódnak.
Köszönjük szépen!
A cikksorozat második részében a konkrét változásokat mutatjuk be szakokra lebontva. Tartsatok velünk akkor is!
A cikkben szereplő képeket Dobó Diána, a KTK Fotókör munkatársa készítette.