05.21-én második alkalommal került megrendezésre a GSZK Piknik elnevezésű rendezvény, amelyen a Gépész Szakkollégium tagjai ismerkedhettek meg jobban egymással. A programokon több különböző szakosztály is tiszteletét tette, így a résztvevők között volt a Gyártás- az Orvostechnika-, az Áramlástan-, az Alakítástechnika-, az Épületgépész-, a Gépészeti Eljárástechnika-, a Hegesztési-, a Mechatronika-, illetve Számítástechnika szakosztály, valamint természetesen a szervező Kalorikus Gépek Szakosztály is.Az ismerkedés és a szórakozás gördülékennyé tételén segítettek a különböző versenyszámok, ahol a szakosztályok érdekes, és változatos feladatokban mérhették össze a tudásukat. A GSZK piknik beszámolója következik.
A póthét elején tapasztalható kánikulát sajnos nem sikerült „átmenteni” a rendezvényre, hiszen a csütörtökön megrendezésre kerülő GSZK pikniket hűvös idő, és szakadó eső fogadta. Talán az időjárás is így búcsúztatta az idei szorgalmi időszakot, amely minden hallgatónak bizonyára sok fáradtsággal és álmatlan éjszakával járt, különösen igaz ez azokra, akik a kötelező tanulmányaik mellett különböző szakosztályokban is tevékenykedtek, hogy ezzel nagyobb rálátásuk legyen arra a területre, ami felkelti az érdeklődésüket az előadásokon. A rossz időjárás azonban nem tudta kedvét szegni senkinek, aki részt kívánt venni az eseményen, valamint egyáltalán nem csökkentette a színvonalat, bátran jelentem ki, hogy mind a programok területén, mind pedig a jó hangulatot tekintve, egy rendkívül jó rendezvényt láthattam. Elnézve pedig a résztvevő szakosztály tagokat, az ő nevükben is kijelenthetem: még több ilyen rendezvényt!
De kezdjük is el szép lassan az olvasó felé feltárni mindazt a program-kavalkádot, amely megtalálható volt a GSZK pikniken, s amelyen a különböző szakosztályok tagjai összemérhették a szakmai, vagy éppen egyáltalán nem szakmai tudásukat. A már említett időjárási viszontagságok mindösszesen annyi kihatással voltak a rendezvényre, hogy a főzőversenyt át kellett telepíteni a Kármán Kollégium frissen térkövezett hátsó udvaráról a kollégium aulájába, így a nem szakosztályos tagoknak is kijárt legalább annyi a rendezvényből, hogy a finomabbnál finomabb ételek illata eljutott hozzájuk. A főzés – mivel a remekműveket a végén zsűri pontozta, ezért nyugodtan nevezhetjük főzőversenynek – már délután 14:00-kor elkezdődött, és a programok nagy részét (foci, vetélkedő) végig is kísérte. Pontosan ezért a Szakosztály tagoknak be kellett osztani az embereiket ahhoz, hogy minden programon részt tudjanak venni, valamint a paprikás krumpli/chilis bab ne égjen oda, amíg a csapatuk góljának örülnek a focitornán.
Ha már így szóba került – nem is annyira véletlenül – a focikupa, akkor rá is térnék a GSZK piknik első eseményére: a szakosztályos tagokból verbuválódott csapatok négy a négy ellen, tíz perces mérkőzésekkel dönthették el, hogy melyikük birtokolja leginkább a csapategység, erőnlét, játéktudás hármasát, s így dicsőséget szerezve szakosztályának a vándorserleg elhódításával. A focitorna rengeteg szép megoldást, izgalmas mérkőzéseket és sok gólt hozott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a körmérkőzéses rendszerben zajló torna végére az élen hármas holtverseny alakult ki a körbeveréseknek köszönhetően. Végül az Áramlástan Szakosztály tagjaiból álló Gumirigók, és a Kalorikus Gépek Szakosztály csapata állt a legjobb (+3-as) gólkülönbséggel, azonban több lőtt góljának köszönhetően végül a Gumirigók csapata örülhetett. Természetesen nem lehet oka panaszra a harmadik helyezett ’Döntöttem’ csapatának sem, hiszen látványos focival rukkoltak elő, valamint igazi csapategységről tanúbizonyságot téve végeztek a minitorna harmadik helyén. Az utolsó helyezett csapat mindösszesen egy lőtt góllal, és szerzett pont nélkül végzett a tabella élén, azonban a két lányt (!) is a kezdőcsapatban tudó ’Playin hard’ névre hallgató csapat meg tudta szorongatni riválisait. Idén tehát az Áramlástan Szakosztály „vitrinjébe” került a serleg, legközelebb lehetőség lesz őket leszorítani a Gépész Szakosztályok futballtrónjáról, nekik pedig lehetőség nyílik majd a címvédésre.
„Jó volt egy kicsit mozogni a póthét után, erre pedig remek alkalom volt ez a torna. Pörgős meccsek voltak a szakosztályok között – ez abból is látszik, hogy ilyen szoros lett a vége-, de szerencsére sikerült nekünk megszerezni a győzelmet” – mondta Kocsor Máté, aki a győztes Gumirigók csapatában indult.
A csapattagok az alapos testmozgás után, kicsit éhesen várták már a főzőverseny végét, azonban mielőtt lehetőségük lett volna még jobban megéhezni, az illatok elől bujkálhattak tovább a tornateremben, ahol a focitorna után közvetlenül kezdetét vette a vetélkedő. Ebben több különböző ügyességi számban mérkőzhettek meg a csapatok, így bizonyítva, hogy a kiváló szakmai tudásuk mellett a kézügyességükkel sincs baj. Az első feladatban mindösszesen két hurkapálca, pingponglabdák, és egy perc állt a rendelkezésre arra, hogy a székekből, madzagokból álló akadálypályán átjutva egy vödörbe juttassanak minél több pingponglabdát – azzal a feltétellel, hogyha valaki elejti, akkor kezdheti elölről a pályát. Jó volt látni, ahogy a tanulmányaikban kiemelkedő hallgatók az ügyességi pályán sem vallottak szégyent, a Gépészeti Eljárástechnika Szakosztályt például egyenesen öröm volt nézni, ahogy végigcikáztak az akadályokon.
Természetesen arról sem feledkeztek meg a szervezők, hogy valami szakmai területen is bizonyítani kell a rátermettséget, így például lemezprofilok összeszerelése is versenyszám volt, valamint nyugodtan a mérnöki érzékkel megoldható problémák közé lehet sorolni azt a számot is, mikor egy perc alatt adott súlyú vödröt kellett összeállítaniuk a csapatoknak – többek között krumpliból és kövekből. A személyes kedvenc versenyszámom az volt, mikor két „ellenfélnek” kellett leülnie egymással szemben, és pontosan egy perc elteltével felállni – a nyertes az, aki a legközelebb áll fel az egy perchez. Különösen nehéz ez a versenyszám, ha a póthét végére teljesen felborult bioritmusunkkal ülünk le farkasszemet nézni egy másik, hasonló cipőben járó hallgatóval. Végül a győztesnek négy másodpercen belül sikerült „tévednie”, aki pedig azt hiszi, hogy az ő időérzéke tökéletes és kizökkenthetetlen, otthon, akár ezen cikket olvasva is nyugodtan kipróbálhatja – a számítógép óráját lesni közben csalás!
„Tetszettek a változatos ügyességi programok, főleg a kígyókeresős feladat, amelyet sok keresgélés után, de végül mi találtunk meg az ötödik emeleti konyhában.” – fejtette ki véleményét a vetélkedőről Nagy Dávid, aki a Gyártás Szakosztály csapatában indulva találta meg az előbb említett „ereklyét”, melyről előzetesen csak azt az információt kapták, hogy szereti a meleg helyeket.
Végül csak elkészültek a finom ételek, a résztvevők legnagyobb örömére, délután öt órára már a legtöbben farkaséhesek voltak, így jól esett volna nekik szinte már bármi – de a bármi helyett nem is akármit kóstolhattak meg! Ahogy már egy régebbi bekezdésben futólag megemlítettem, azt most részletesebben is kifejteném: mégpedig a főzőverseny szabályait. Alapvetően két ételt lehetett elkészíteni: paprikás krumplit, és chilis babot. Tipikus kollégiumi kaják ezek, a legtöbben úgy hiszem, nem egyszer készítettünk már ilyet, hiszen ezek gyorsan, olcsón, és nagy mennyiségben elkészíthetők, ezen szempontok pedig a legtöbbször mérvadóak egy hallgató számára. De paprikás krumpli és paprikás krumpli, illetve chilis bab és chilis bab között is van különbség! A résztvevők ezeket az alapételnek mondható fogásokat is különböző módon készítették el: talán a legegzotikusabb a fahéjas chilis bab volt, amely megosztotta nem csak azokat, akik megkóstolták, de a zsűrit is, a rendezvény egész ideje alatt tudósító Baross Rádió munkatársai pedig egészen megszállottjai lettek ennek a különleges fogásnak.
„Az eső és rossz idő ellenére egy jó eseményt sikerült összehozni. A főzős csapatok változatosakat és finomakat főztek: a sima chilis babtól a sima paprikás krumplin át, egészen a fahéjas chilis babig mindenféle volt, a vállalkozó szelleműek pedig ezeknek a keverékét is megkóstolhatták. Szerencsére csaknem minden szakosztály lelkesen kivette a részét legalább egy, vagy akár több programban is.” – vélekedett a rendezvényről Novotni Gergely, a rendező Kalorikus Gépek Szakosztály tagja, aki többek között a vetélkedő programjainak összeállításában segédkezett.
A Piknik utolsó előtti napirendi pontja a kvíz volt. A kvíz kérdéseit a szakosztályok állították össze egymásnak, a gondolkodtató, játékos kérdések rendesen lefoglalták a csapattagokat, akik a főzőverseny fogásainak elfogyasztása után egy kis gondolkodással segítették az emésztést. Na meg egy kis sörrel, hiszen az Old’s klub sörcsapja a rendezvény teljes ideje alatt rendelkezésre állt, elősegítve a kötetlen beszélgetéseket. A kvíz és a nap fáradalmait az esti bónuszprogramon, a Vadhús koncerten pihenhették ki a részt vevő szakosztály-tagok.
Mert már jócskán beesteledett, mire befejeződött a díjátadó ceremónia, illetve mire Vad János együttese, a Vadhús is behangolta a hangszereket. A szervezők biztosra mehettek, mikor a fellépő együttest választották ki: az Áramlástan Tanszék vezetőjének együttese szinte garancia a jó hangulatra, a felhőtlen szórakozásra, és a szorgalmi időszak fáradalmainak kipihenésére egyaránt. A koncerten olyan Vadhús klasszikusok csendültek fel, mint a ’Vadhús city’, a ’Bugyiárus lány’, vagy éppen Iggy Pop-tól a ’Passenger’. Így az este végén mindenki egy hosszú, tartalmas, de annál kellemesebb nap után indulhatott haza, vagy aki a Kármánban lakott, az fel az emeletre. A GSZK pikniket illetően csak ismételni tudom magam: még több ilyen rendezvényt!
„A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által az NTP-SZKOLL-14-0057 kódszámú Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett pályázati támogatásból valósult meg.”
