Kávéházakkal foglalkozó sorozatom utolsó darabja következik, mely a régi idők nagynevű feketét felszolgáló helyeit mutatta be. A mai nap kínálja a lehetőséget a mindenki által jól ismert Pilvax történetének bemutatására, így a hozzá kapcsolódó anekdotákba és eseményekbe is belekóstolunk.
A Pilvax épületét egy nemesi származású lengyel, Libasinszky Károly építtette az 1930-as években az Úri utcában (Herrengasse utca, ma Petőfi Sándor utca), magát a házat Libasinszky háznak is hívták. A ház tulajdonosának volt kávé joga, mely felhatalmazta a fekete nedű árusítására. Ezt a jogot adta bérbe mindenkinek, aki itt kávéházat üzemeltetett.
1838-ban nyitotta meg üzletét itt Privorsky Ferenc kávés Café Reanaissance néven. 1839-ben így mutatja be a kávéházat a Rajzolatok:
„A legdiszletesebb butorok diszesítik ez igen csinosan föstett kávé termet; négy billiárd; légszesz világítás; nevezetesebb hirlapok (mindössze 27) egy mellék játék szoba; szóval: minden igen csinosan és izletesen elrendezve.”
A leírásokból tudjuk még, hogy a szép festéseket Mollie Eduárd Stockholmból származó dekoratőr készítette és a magyar történelem nagyjait ábrázolta.
1842 augusztus 18-tól az osztrák származású Pilvax Károly -aki nevét írta még Pillwax vagy Pilwax ként is -vette át a kávéházat, aki már azelőtt is ott dolgozott.
Akkoriban sok kávéház nyílt, így a versenygés főleg az elhelyezkedésen, a kínálaton és a kávéházba járó törzsközönség kegyéért folyt. A leírások szerint többféle kávé mellett lehetett kapni kuglófot, kalácsot, limonádét, különféle teákat és mandulatejet is. Egy korabeli illusztráción látható, hogy kutyát is beengedtek a kávéházba, valamint a háttérben kártyaasztalok és billiárd játékok is helyet kaptak. Új freskókat is kapott a Pilvax, amit ugyanattól a művésztől rendelte meg.
Szokás volt, hogy szerkesztőségek, írók, költők és színészek törzshelyet választanak maguknak, ahova állandóan betértek. Petőfi Sándor még színészként 1843-tól kezdve szinte minden nap itt reggelizett. 1846-ban falai között alakul meg a Tízek Társasága. A Fiatal Magyarország asztaltársaság is törzshelyévé választotta eme helyet. A radikális jobboldal, a jogászok és az ifjúság közkedvelt gyülekezőhelyévé válik, ahol a kor legszínesebb egyéniségei fordultak meg.
1846-tól a kávéházat Fillinger János bérelte Pilvaxtól, ezért említenek korabeli források Fillinger kávéházat is, bár továbbra is Pilvaxnak nevezi a közönség. Ekkor már új festményeket is kapott, melyeken a francia forradalom hőseit ábrázolták. Az 1848-as forradalom és szabadságharc kezdetének ezen kávéház adott otthont. Március 14-én este a Pozsonyból hajóval érkezett hírnök egy biliárdasztal tetejéről hírdette ki, hogy Bécsben kitört a forradalom, majd itt szövegezte meg Petőfi és társasága a forradalom előestéjén követeléseiket, a 12 pontot. Március 15-én a történet szerint Petőfi először itt szavalta el a Nemzeti Dalt. Másnap több helyszín, ahol a forradalom döntő eseményei zajlottak Petőfi javasoltára nevet cserél:
„a mérhetetlen sikerrel leélt martiusi események emlékeül azon helyek, hol a’ tömeg diadala nagy munkáján izzadott, ezt kifejező nevekkel kereszteltessenek meg. Így nyert a Hatvani-utcza Szabadsajtó-utcza (itt nyomatván ki censura nélkül az első nemzeti dal), az egyetem előtti tér: 15-ik martius tere (könnyebb kiejtés okáért a’ 15ik el is maradhat) ‘a városház tere: szabadságtér, a’ Fillinger (Pilvax) kávéház: szabadság csarnoka nevet” – tudósít a Jelenkor című, korabeli hetilap.
A kávéház ezután a forradalmi utóélet színhelye lett, nevét pedig augusztusig a „Szabadság Csarnokra” feliratú, ovális, zöld alapú névtáblán fehér-piros betűkkel jelzik. Itt is nyílik toborzóiroda a hadsereg számára.
1849 július 19-én meghal Pilvax kolerában, alig két héttel később Petőfi Sándor is meghal a harcmezőn, vele együtt pedig a harcok is elbuknak. A szabadságharc után az utca nevéről Café Herrengasse lesz a kávéház neve. Fillinger 1851-ben kényszerül otthagyni a helyet és egy új kávézót nyit, ahova vele tartanak a közönségének jogász tagjai. Pilvax özvegye egy Mótz (vagy Mots) kávésnak adja bérbe 1858-ban, majd tőle 1867-től 1895-ig Schőja Kávéház néven üzemelt Schőja Antal kávés kezében. 1881-ben a főpincére Schowanetz Antal veszi kézébe a kávézót, aki visszahelyezi rá a Pilvax nevet, valamint bekeretezve kiteszi a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. A belső falakra freskót festet Petőfiről és Jókairól. 1900-ban egy fekete márványtábla kerül a külső falra Kreith Béla jóvoltából, ezzel a szöveggel:
„Ez a kávéház volt 1848-ban a Forradalmi csarnok. Itt gyűltek össze naponta a szabadságért lelkesülő márciusi ifjak. Itt szavalta el legelőször március 15-én Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt. TALPRA MAGYAR, HÍ A HAZA! Emlékük, szellemük éljen itt és mindenütt a hazán. 1900. március. Készíttette az Országos Történelmi Ereklye-Múzeum.”
Még Schowanetz a főbérlő, amikor az eredeti épület sajnos 1911-ben a városrendezések áldozata lett és elbontották. A korabeli sajtó elsiratta az épületet, de megjegyezte, hogy nem örvendett nagy népszerűségnek, inkább egy kegyeleti hellyé változott. Az 1920-as években nyílt nem messze az eredeti épület mellett egy ú.n. kis Pilvax Kávéház, amely próbálta magának mondani a hely eredetiségét és szellemét, de az már pár méterrel arréb volt az eredetihez képest. Egészen 2009 elejéig üzemelt. Az eredeti helyére ma egy lépcsőházban márvány tábla figyelmeztet.
Hage
Források:
Budapest lexikon
wikipedia
NOL
mozaweb.hu