Kérdezz-felelek
Az előzetesen nyilvánosságra hozott adatok alapján a jelentkezések drasztikusnak is nevezhető csökkenése mennyiben tudható be a felsőoktatási törvény módosításának és a keretszámok idei jellemzőinek?
A korábbi évek adataihoz képest, még a népességcsökkenést is figyelembe véve, kijelenthetjük, hogy igen: drasztikus a felvételizők száma. Bizonyos, hogy ennek tudható be – a kormányzat olyan mértékű bizonytalanságba hozta és tartotta az utolsó pillanatig a felvételizőket, hogy egyáltalán nem vagyunk meglepve az előzetes számokon. Az elmúlt másfél évben többször felhívtuk a figyelmet az elkapkodott reformokban rejlő veszélyekre. Apró, tűzoltó módosításokon (mint a jelentkezési határidő néhány napos kitolása) kívül azonban nyoma sem látszott annak, hogy az egyértelmű negatív hatásokat el kívánják kerülni a Szalay utcában.
Réthelyi Miklós szerint a minimum ponthatár emelése indokolja a csökkenést. Vajon mennyire játszik szerepet emellett a röghöz kötés, a magas önköltség, a kevés támogatott férőhely?
A ponthatár emeléséről lehetett tudni (azt maga a HÖOK is javasolta) és volt is elég idő az erre való felkészülésre. Ez amúgy is inkább a felvételi eredményességén fog megmutatkozni, hogy mennyivel kevesebben képesek átlépni a minimális küszöböt az érettségi után. A röghöz kötéssel, a drasztikus és átgondolatlan keretszám-csökkentéssel, amelyeket egyik pillanatról a másikra vezettek be, viszont valószínűleg sokan nem tudtak mit kezdeni.
Kell-e tartani attól, hogy a jogász és közgazdászképzésre jelentkezők száma jelentősen megcsappant?
E két területet érintette leginkább a keretszámokkal kapcsolatos ámokfutás. Sajnos azt látjuk, hogy komolyan elgondolkodtak azok, akik jogász vagy gazdasági szakra készültek, hogy van-e számukra perspektíva idehaza. Külföldön, például a nem is oly távoli Bécsben mindeközben tárt karokkal, ingyen várják a tehetséges magyar fiatalokat…
Kiknek tántoríthatta el a kedvét a keretszámok jelentős csökkentése?
A nyugati megyékben élők közül sokakat vonzhatnak az osztrák egyetemek, s ugyanez a helyzet szlovák, sőt, a román határ közelében lakókkal. Azok, akik szerényebb körülmények közül érkeznek, s nem kívánják évekre szóló adósságba hajszolni magukat, valószínűleg szintén arra juthattak: nincs számukra perspektíva a magyar felsőoktatásban.
Volt érdemi hatása annak, hogy a HÖOK az Európai Bizottsághoz fordult? (Hoffmann Rózsa szerint nem indult vizsgálat oktatásügyben)
Ez az ügy még folyamatban van, de annyi már most látható: igenis volt hatása e lépésünknek. Ezt bizonyítja egyébként az államtitkár brüsszeli útja is.
Vezető jogászok a keretszám emelés mellett
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Jog- és Igazgatástudományi Szakmai Szövetsége 2012. január 10-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben arra kérte Magyarország Kormányát, hogy a 2012/2013-as akadémiai évre előirányzottnál több állami ösztöndíjas jogász férőhelyet biztosítson. A Szakmai Szövetség nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a jogászférőhelyek regionális elosztásával kapcsolatban várható, azóta beigazolódott aránytalanságok kapcsán, és kiállt a jogtudomány fejlesztését és a jövő jogásznemzedékeinek oktatását lebonyolító jelenlegi, nyolc felsőoktatási intézményben megvalósuló képzési rendszer mellett.
A HÖOK Jog- és Igazgatástudományi Szakmai Szövetsége nyilatkozatát megküldte az akadémiai szférának, a képzőhelyeknek és a gyakorló jogászság prominens képviselőinek is. A Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája által megfogalmazott gondolatok nem maradtak visszhang nélkül: számos címzett állt ki szervezetünk kezdeményezése mellett.
Mint azt Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke Nagy Dávid HÖOK elnöknek küldött levelében leírta: „A felsőoktatás állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzéseire felvehető hallgatói létszám, illetve annak tudományterületi felosztása kérdésére vonatkozóan a keretszámok felemelését – amennyiben felelős vezetőkkel találkozom – támogatólag fogom képviselni.”.
Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének támogatása is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen számos frissdiplomás jogász kezdi meg gyakorló jogászi életpályáját ügyvédjelöltként. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke Nagy Dávid HÖOK elnöknek címzett levelében kiemelte, hogy „az ügyvédi kar érdekelt abban, hogy a jogi karokra felvételt nyert hallgatók a lehető legjobb tanulmányi eredményt elért fiatalok közül kerüljenek ki, ezért nem tartjuk a kiválasztás helyes módjának, ha az egyetemi felvétel az anyagilag jobb háttérrel rendelkezőket részesíti előnyben. Ebből következően támogatom nyilatkozatukat, melyben az országban meghirdetett állami ösztöndíjas és állami rész-ösztöndíjas férőhelyek újraelosztását szorgalmazza, a jogi karok javára.”
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Magyarország felsőoktatásban tanuló hallgatóinak törvényben nevesített képviselője ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik támogatják törekvéseit a jövő egyetemistái és főiskolásai megsegítésére! A HÖOK kiemelt célja, hogy a diplomások elhelyezkedési helyszínéül szolgáló felhasználói szféra, a munkaerőpiac valamennyi szereplőjével szoros kapcsolatot ápoljon. Szervezetünk elkötelezett minden olyan felsőoktatási reform mellett, amely a hazai egyetemeken és főiskolákon végzett oktatói és kutatói munka minőségének javulását, további erősödését eredményezi. Úgy gondoljuk ugyanakkor, hogy a 2012/2013-as tanévre meghirdetett állami ösztöndíjas és állami részösztöndíjas keretszámok nem szolgálják a magyar felsőoktatás minőségi fejlődését, ráadásul, miként azt a fenti nyilatkozatok is egyértelműen bizonyítják, sokszor a reális munkaerőpiaci igények felmérése nélkül lettek meghatározva.
Mindezekre való tekintettel a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ismételten kéri a felsőoktatás-politika felelős döntéshozóit, hogy a 2012/2013-as akadémiai évre meghirdetett keretszámokon és azok tudományterületek közötti megosztásán változtassanak!