Az immár több mint egy éve készülő felsőoktatási törvényjavaslat egyre siralmasabb formát ölt. Szeptemberben a KáTéban beszámoltunk a törvénykoncepció kálváriájáról, hogy honnan hova jutott a javaslat bő egy év alatt. Röviden összefoglalva: sehova. Érdemben ugyanis nem történt semmi a felsőoktatási fronton, legalábbis azon a színtéren, ami számunkra, egyszerű, hétköznapi emberek számára látható. A kormány ugyanis köztudomásúlag harcban áll mindennel és mindenkivel, hogy megmentse Magyarországot a pusztulástól -vagy valami mástól, csak egy biztos, hogy meg akarják menteni.
Szeptember óta két újabb törvénytervezet is megjelent, melyekben a közös vonás, hogy a hallgatók, a rektori konferencia és a szakmai szervezetek is elutasítják. Ez a szép a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, összefognak, akik eddig széthúztak. Rengeteg írást lehet találni a neten, arról hogy kinek miért nem tetszik ez az egész, ennek a blognak pedig elsősorban nem az a célja, hogy véleményt mondjon a „Rendszerről”, sokkal inkább, hogy információkat közöljön a BME hallgatóit érintő/érinthető ügyekről. Így most egy összefoglalót közlünk a HÖOK által kiadott közleményből:
- Új felsőoktatási törvényre szükség van, hogy kijavítsuk a jelenlegi szabályozás hibáit. Azonban az új törvény kidolgozása során vagy egyáltalán nem kérték ki az érintettek véleményét, vagy ha mégis, az elhangzottakat figyelmen kívül hagyva, az eredeti elképzeléseket változatlan formában örökítették tovább az azt követő verziókba. Ráadásul az elmúlt fél évben a felsőoktatás szereplőivel történő egyeztetések teljesen elmaradtak.
- A HÖOK szerepe a felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásában: az első hivatalos felkérést követően a HÖOK még 2010 december elején elküldte szakmai anyagát, melyben többek közt a nyelvvizsga, mint lehetséges bemeneti követelmény bevezetését, és a keretszámok megállapításánál a piaci viszonyok figyelembe vételét javasolták. Mivel a Nefmiben nemcsak a HÖOK, de más érintettek véleményét is figyelmen kívül hagyták, a törvény előkészítésének folyamata megrekedt. A helyzet feloldására a KIM és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes közbenjárásával magas szintű egyeztetések kezdődtek, melyek nyomán sikerült mindenki számára elfogadható alapelveket lefektetni. Ezután azonban az egyeztetések több hónapra megszakadtak. A következő, szeptemberi egyeztetés alkalmával pedig egy olyan anyagot küldtek el az érintetteknek, ami egyáltalán nem a februárban folyt egyeztetések alapelvei és problématérképe mentén készült el, mely fölött minden érintett egyszer már konszenzusra jutott.
- Az egyeztetésekbe többek között bevonták még a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSZ) és a Magyar Rektori Konferenciát (MRK) is. A rektorok külön kérését, vagyis; ha lesznek kiegészítő jogszabályok, akkor legkésőbb a törvénnyel egy időben kerüljenek elfogadásra, sőt inkább az előtt, hogy az érintettek egyben lássák az egész rendszert, szintén nem vették figyelembe.
- A röghöz kötés bevezetése elfogadhatatlan, ugyanis egyrészről ellentétes az Európai Unió egyik legalapvetőbb értékével és közös jogával, az unió belüli szabad munkavállalással. Másrészről pedig félő, hogy a legtehetségesebbek ezután eleve külföldön kezdenék meg tanulmányaikat s így jóval valószínűbb, hogy utána nem itthon kamatoztatják majd tudásukat és tehetségüket.
- Érintik-e a tervezett változások a jelenlegi hallgatókat? Az államtitkárság hozzáállása és a minisztériumok eltérő elképzelései alapján még azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy nem. A megszorítások közepette könnyen elképzelhető, hogy az új elemeket már most bevezetnék.
- Az egyetemek és főiskolák autonómiája jelentősen sérülne, ugyanis a szakminiszter az intézmény legitimen megválasztott rektorának kinevezésekor egyetértési jogot kapna. A gazdasági területeken szintén csorbulna az önállóság. Már idén nyáron több felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának tagjai kaptak visszajelzést arra vonatkozóan, hogy munkájukkal elégedetlenek, esetlegesen felszabaduló helyükre a minisztérium új tagot delegálna.
- A hallgatók egyetértési jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a térítési és juttatási szabályzat kapcsán véleményezési jogra módosítanák, mely az érintettek kontrollja nélkül súlyos következményekkel járhat, arról nem is beszélve, hogy Európában páratlan léptékű visszafejlődést jelentene.
- A tervezet egységesen 2,5-ös súlyozott tanulmányi átlagban állapítaná meg a költségtérítéses képzésre való automatikus átsorolás határát. Ennek a passzusnak a kiötlője valószínűleg még távolról sem ismeri a felsőoktatást, a Bologna-rendszert és az intézményekben jelenlévő (elsősorban az osztályozási kultúrát érintő) különbségeket. Ráadásul a kreditrendszer komoly hibáiból kifolyólag az egyes félévekre jutó hallgatói leterheltség gyakran nagyban meghaladhatja a jelenleg a Ftv. szerint megengedett 30 munkaóra/kredit értéket. Ezt az egyes felsőoktatási intézmények között tetten érhető, a tárgyak teljesíthetőségéből és nehézségéből fakadó különbségek tovább árnyalják.
- Aki újrázni kényszerül egy tárgyból, kerüljön át önköltséges képzésre. Több intézmény saját hatáskörben, hallgatói egyetértéssel már maximalizálta a tantárgyak újrafelvételét illetve az egy tárgyból letehető vizsgák számát. Ugyanakkor többek között az eltérő osztályzási kultúrákból adódó okok miatt is valóságtól elrugaszkodott az az elképzelés, hogy egy tanegységből csak egy vizsgát lehessen ingyen letenni a hallgatóknak. Eddig ezt a legtöbb helyen kifizethető pénzösszegekkel szankcionálták, a tervezet viszont már önköltséges képzésre való átsorolásról beszél, ami – látva a tervezett önköltséges képzési díj tervezetet– pénzügyi csapdába csalhatja a hallgatókat és szüleiket.
- A maximálisan engedélyezett államilag támogatott képzési időt is lerövidítenék, abban az esetben, ha a képzésre előírt összes kreditmennyiség több, mint 8 %-a vissza van félévenként.
- A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) dönt a felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos legfontosabb ügyekben. A koncepció, a jelenlegi gyakorlattal ellentétben azonban a hallgatók képviseletét nem tartalmazza. A MAB elnöke maga is teljesen elzárkózott attól az elképzeléstől, hogy a bizottságnak ne legyen hallgatói tagja.
Ha nem tetszik a felsőoktatás ilyetén átalakítása, tegyél Te is valamit annak érdekében, hogy Neked és az utánad következőknek ne kelljen mindezeket elszenvedniük!